Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Archeológia

Felkutatták az eddig ismert legősibb dinoszaurusz embriókat

Egy nemzetközi kutatócsoport az eddig felfedezett legidősebb dinoszaurusz embriókra bukkant rá a kínai Lufeng területén. A fosszíliák körülbelül 190 millió évesek, az alsó júra időszakból maradtak fenn. Az ilyen állapotban fennmaradt leletek rendhagyónak számítanak, korábbi kutatások során csak jóval fiatalabb embriókat volt lehetőség megvizsgálni.

Johnny Depp-ről neveztek el egy kihalt dögevőt

Johnny Depp amerikai színészről neveztek el egy közelmúltban felfedezett, 505 millió éves kambriumi fosszíliát. A lelet a skorpiók és homárok távoli őse, a kambriumi időszakban népesítette be a tengereket.

A raptorok is halásztak

Egy Kínában felfedezett ragadozó dinoszaurusz,  a mikroraptor néhány példányának különösen jól konzerválódott lelete, új bizonyítékot tárt elő az egykor élt őshüllők táplálkozási szokásairól. Kiderült, hogy a raptorok halásztak is, amit eddig nem is feltételezett senki.

A hobbitok a Homo erectus leszármazottai

Japán tudósok újonnan megvizsgálták a mintegy 10 évvel ezelőtt Indonéziában felfedezett Homo floresiensis maradványokat. A Gyűrűk ura apró szereplői után hobbitként is nevezett Homo floresiensis magassága alig volt több mint egy méter, súlya 25 kg, agymérete pedig csupán akkora volt, mint egy csimpánzzé. A különös hobbit-lelet nagy evolúciós kérdéseket vetett fel. Egyes kutatók önálló fajnak gondolták, míg mások a Homo habilis, esetleg a Homo erectus rokonának vélték. A legújabb kutatások során a koponya vizsgálatával próbálták meghatározni a hobbit származását.

DNS-vizsgálatokkal határozták meg az afrikai kivándorlás időpontját

Egy nemzetközi kutatócsoport múmiák mitokondriális DNS-ének vizsgálatával pontosította az ember Afrikából való kivándorlásának időpontját. A mitokondriális DNS tartalmaz egy olyan szakaszt, amelyen nincsenek gének. Az ezen a szakaszon végbemenő mutációk miatt ennek a régiónak a szerkezete egyedenként igen változékony. A mitokondriális DNS egészéről elmondható, hogy két (egymással nem rokon) egyed között minimum 70, az emberiség egymástól legtávolabb álló egyedei között pedig akár 500 helyen is különbség fedezhető fel.

Új dinoszauruszfaj különös sérülésnyomokkal

Amerikai kutatók eddig ismeretlen, késő kréta időszaki dinoszaurusz-maradványokra bukkantak. Nevet egyelőre nem adtak az új fajnak, annyi azonban kiderült, hogy a fosszíliák növényevő ornithopodáktól származnak. A kutatók a leleteken harapás általi sérüléseket fedeztek fel, melynek eredetét szintén megvizsgálták.

Érelmeszesedés nyomaira bukkantak több ezer éves múmiákban

Az érelmeszesedés napjainkban népbetegségnek számít. Leggyakoribb fajtája, amikor az artériák falán kalciumplakkok rakódnak le, megakadályozva ezzel a szervek vérellátását. Az elmeszesedett erek miatt gyakran agyvérzés és szívroham is felléphet súlyos következményként. A legtöbb szakértő az érelmeszesedés kialakulásában a modern életstílust, különösen a dohányzást, a zsíros ételek fogyasztását és a mozgásszegény életmódot tartja fő kockázati tényezőnek.

Emlősök evolúciója a dinoszauruszok kihalása után

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálni a méhlepényes emlősök közös ősét. A feladat nem volt könnyű, hiszen a méhlepényesek csoportja rendkívül változatos, a rágcsálókon át az emberig számos faj beletartozik. A több éves vizsgálat során arra is fény derült, hogy melyik időszakban terjedtek el a Földön az említett csoport tagjai. A korábbi kutatások szerint ugyanis az első méhlepényes emlősök már a mezozóikum idején léteztek, a szóban forgó tanulmány azonban azt állítja, hogy csupán a dinoszauruszuk kipusztulása után fejlődtek ki, egy kisméretű, rovarevő közös ősből.

Korábban haltak ki a neandervölgyiek

A neandervölgyi és a modern ember közötti kapcsolat régóta szül vitákat az archeológusok között. Egyes teóriák szerint a ma élők génállományának 1-4 százaléka a neandervölgyi embertől származik, míg mások cáfolják a két alfaj kereszteződését. A legújabb kutatások az utóbbi álláspontot támasztják alá.

Háború és erőszak jellemezte a minószi társadalmat

A minószi kultúra alig egy évszázada vált ismertté a tudósok körében, így meglehetősen keveset tudunk a bronzkori nép szokásairól és mindennapjairól. A feltárt régészeti leletekből a kutatók arra következtettek, hogy a kereskedők és művészek alkotta társadalomra a szomszédos népekkel ellentétben nem volt jellemző a hadviselés.

Oldalak