Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Biológia műhely

A fehérje-kölcsönhatások új világa

Mi határozza meg egy fehérje funkcióját? Tankönyvi válasz a kérdésre: a szerkezete. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre-másra feltűntek olyan proteinek, melyek struktúráját sehogy sem sikerült megállapítani. - Draskovits Gábor összefoglalója

„Az emberek adaptáció végrehajtók, és nem fitnesz-maximalizálók!” - A humor evolúciója

Műhelyünkben   komoly   érdeklődés   mutatkozik   a   biológiához lazábban kapcsolódó határtudományok iránt is, így került sor ebben a félévben egy evolúciós pszichológiai  témájú előadásra. - Draskovits Gábor összefoglalója

A szkizofrénia és biológiai alapjai

Csontváry Kosztka Tivadar A magányos cédrus című alkotását szinte mindenki ismeri. A nagyszerű festményt elnézve talán nem is gondolnánk, hogy alkotójának életét John Nash matematikushoz vagy számtalan hírességhez hasonlóan egy szörnyű kór, a szkizofrénia keserítette meg. - Dr. Hortváth Szatmár klinikai orvos, biológus (SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika) az Eötvös Biológia Műhely keretében elhangzott előadása és a megadott szakirodalom alapján írta Bellák Tamás Ph.D. hallgató.

Nanoszenzorika alkalmazása a biológiában

A szenzorika, a nanotechnológia és a molekuláris biológia összekapcsolódásával született meg a modern bioszenzor fejlesztés tudománya Nyerges Ákos összefoglalója.

Megszaladási jelenségek az emberi társadalomban. Vajon a genetikai tényezők mennyire befolyásolják ezeket a jellegeket?

A mai világunk rendkívül felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Fejlődésünk egyik elindítója, az ember talán legnagyobb találmánya a mezőgazdaság volt. A mezőgazdaság hajtóereje az olaj. Manapság ott tartunk, hogy 1 liter olaj képes kiváltani 100 ember 24 órányi munkáját.

A fénymikroszkóp felbontási határának áttörése? – A STORM (Stochastic optical reconstruction microscopy)

Műhelyünkben Az endokannabinoid jelpálya molekuláris szerveződése és szerepe a szinapszisokban címmel tartott előadást dr. Katona István (MTA KOKI, Molekuláris Neurobiológia Kutatócsoport), akitől sokat megtudhattunk az endokannabinoid jelátvitelről, de az előadás nem szorítkozott pusztán a kutatási eredmények tárgyalására, hanem betekintést nyújtott a kutatás gyakorlatába is. A gyakori kérdések mellett (mi lehet a jelpálya szerepe, mik lehetnek az alkotó elemei, hol helyezkednek el ezek az elemek) arra kérdésre is választ kaphattunk, hogyan határozhatjuk meg az alkotóelemek pontos elhelyezkedését. Ekkor került említésre a STORM elnevezésre hallgató mikroszkópiás technika, mely annak ellenére, hogy elektronmikroszkóp helyett fénymikroszkópot használ, képes nanométeres felbontást biztosítani – Brankovics Balázs összefoglalója

Környezetünk megismerése és szokásaink kialakítása

Összefoglaló Németh Dezső előadása és a feltüntetett szakirodalom alapján.

Az endokannabinoid rendszer dermatológiai jelentősége - Bíró Tamás előadása nyomán

Bíró Tamás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének docense márciusban látogatott el hozzánk, előadásában arról beszélt, hogy milyen kapcsolat van az endogén kannabinoid rendszer és különböző bőrbetegségek kialakulása között. Előadónk a műhelyalkalom kezdetén hangsúlyozta, hogy két rendszer jelátvitelének összefonódásáról lesz szó, és a témát egyaránt megközelíthetjük a kannabinoidok illetve a TRPV receptorok oldaláról is.

Ökológiai modellek, evolúciós szimulációk

Az evolúcióelméletet kezdettől vita és értetlenség vette körül.

A  darwini evolúció:

Az emberi agyműködés evolúciós meghatározottsága /avagy az elefánt és az idomár/

A beszámoló központi témája a tudat és a tudatalatti viszonya. Ehhez elengedhetetlen ismernünk az agy e két funkciójának különbözőségeit. Ezen különbségeket már az ókori kultúrák is felismerték:

“Egy furcsa erő kerített a hatalmába. Vágy és értelem kétfelé húz. Látom és akarom a jót, mégis a rosszat cselekszem.”
Ovidius: Metamorphoses
 

Oldalak