Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Biológia műhely

A fejlődésbiológia rendszerbiológiája

Szabad János az elsők között volt, akik Szegeden okleveles biológusként végeztek. Kezdetben a biofizika területén dolgozott: spektrofotométert fejlesztett, a növényélettani folyamatok közül a klorofill-karotin energiaátadásával foglalkozott, majd 1971-től a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) ugyanezt a rendszert membránba ágyazva is megfigyelte. Ekkor kutatócsoportját felszámolták, és mivel biofizikai területen további boldogulást nem látott, azonban a genetika egyre jobban érdekelte, csatlakozott a rovargenetikai csoporthoz, ahol fejlődésgenetikával foglalkozott.

Gerincvelői motoneuronok sérülését követő funkcióvesztés kísérletes helyreállítása

A közel kétórás műhely-foglalkozáson szó esett a gerincvelő-sérülések gyakoriságáról, kimeneteleiről és a jelenlegi, sajnos nem túl biztató kezelési lehetőségekről, valamint hallhattunk az utóbbi évtizedekben kidolgozott sérülésmodellekről (axotómia, hemiszekció, avulzió, kontúzió) és az egyelőre kísérleti stádiumban lévő terápiás lehetőségekről (génterápia, motoneuron beültetés, őssejt-kezelés) is.

Az endokannabinoid jelpálya molekuláris szerveződése és szerepe a szinapszisokban

Az indiai kender (Cannabis sativa) egyike az emberiség legrégebben alkalmazott növényeinek. Számos felhasználási területe közül kiemelendő fájdalomcsillapító, és az epilepszia kezelése terén leírt jótékony hatása, azonban a pszichotropikus mellékhatások miatt a jelenlegi gyógyászati gyakorlatban csak nagyon korlátozott mértékben fordul elő. Az csak az elmúlt pár évben derült ki, hogy agyunk belső kannabinoid molekulái és a hozzájuk kapcsolódó endokannabinoid szignalizáció kulcsszerepet játszik a szinaptikus kommunikáció szabályozásában.

Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban

A tudomány mindenkor arra törekedett, hogy gazdagítsa az emberi tudásörökség tárházát, és így mind jobban tudjunk alkalmazkodni a jelen kihívásaihoz. Korunk társadalmi problémáit vette górcső alá az ELTE-TTK Etológia Tanszékének munkacsoportja is, mikor a humánetológia és evolúcióbiológia sajátos módszereivel kezdte vizsgálni azokat. A következőkben ennek a munkának gyümölcseként elkészült könyv és előadás segítségével szeretnénk reflektálni a bennünket környező valóságra és adekvát választ adni a problémákra.

A vér-agy gát és sejttenyészetes modellezése

A vér-agy gát a központi idegrendszer és a vér között dinamikus határfelületet képző sejtek funkcionális egysége. Elsődleges feladata az agy működéséhez szükséges ionos homeosztázis megteremtése, tápanyagokkal való ellátása, továbbá kulcsfontosságú a káros anyagoktól mentesítő funkciója is.

Mi az, hogy jó kutatási téma? Kutatási témaválasztás a biológiában

A Nagy Ferenccel folytatott beszélgetés alapján készült...

 

„Ha egy kísérlet nem Nature szintű, nem is érdemes belefogni”
 

Adatáradat a biológiában – merre tovább?

Előadónk, Kovács M. Gábor az SZTE TTK-n diplomázott biológusként, majd a PhD-fokozatot is itt nyerte el 2002-ben. Jelenleg az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszékének docense. Mikorrhizával, gombarendszertannal, molekuláris ökológiával foglalkozik. A kissé csapongó műhelyalkalmon sok mindenről volt szó az újgenerációs szekvenálástól kezdve a tudományos kutatás finanszírozásán át a külföldi tanulmányutakig… Rövid összefoglalómban az első témáról szeretnék írni, különös tekintettel a gombarendszertanra gyakorolt hatására.

Ökológiai modellek, evolúciós szimulációk

Meghívott beszélgető partnerünk a 2010. November 25-i műhelyalkalomra Kampis György volt, aki 1958. június 2-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán diplomázott 1981-ben. Doktori fokozatát elméleti biológiából szerezte. Majd az ELTE Magatartásgenetikai Laboratóriumában dolgozott kisebb megszakításokkal. 1994-ig tudományos főmunkatárs volt az ELTE Etológia Tanszékén miközben Humboldt ösztöndíjas volt a Tübingeni Egyetemen. Innen lett a frissen alakuló Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék tanszékvezetője szintén az ELTE-n.

A humán agy evolúciója

A kerekasztal-beszélgetés középpontjában az alábbi két kérdés állt: hogyan alakult ki a legkomplexebb biológiai struktúrának tekinthető emberi agy és milyen jövő vár rá?
 

A feltett kérdéseket nem egyszerű megválaszolni, hiszen még ezen bonyolult struktúra működésével sem vagyunk teljesen tisztában; a fejlődésére és evolúciójára vonatkozó információkat tekintve pedig még szegényesebbek az ismereteink. 

A klónozásról

A 20. század végén nagy áttörést jelentett az a bejelentés, mely szerint sikeresen klónoztak testi sejtből egy emlős állatot. 1997-ben megszületett az első klónozott bárány: Dolly.

A bejelentés nagy jelentőséggel bírt. Ezzel bizonyítottá vált, hogy egy differenciálódott testi sejt DNS-e alkalmas egy új, soksejtű szervezet létrehozására.

Oldalak