Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

agy

A szkizofrénia és biológiai alapjai

Csontváry Kosztka Tivadar A magányos cédrus című alkotását szinte mindenki ismeri. A nagyszerű festményt elnézve talán nem is gondolnánk, hogy alkotójának életét John Nash matematikushoz vagy számtalan hírességhez hasonlóan egy szörnyű kór, a szkizofrénia keserítette meg. - Dr. Hortváth Szatmár klinikai orvos, biológus (SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika) az Eötvös Biológia Műhely keretében elhangzott előadása és a megadott szakirodalom alapján írta Bellák Tamás Ph.D. hallgató.

Okosabbá tehet a megerősített immunrendszer?

Jonathan Kipnis, a Virginiai Egyetem Orvosi Karának Idegtudományi Tanszékén dolgozó neuro-immunológus egy új és érdekes csavart fedezett fel a test és tudat kapcsolatában. A kutatásai alapján felmerült, hogy az immunrendszerünk valamilyen bonyolult kapcsolatrendszeren keresztül befolyásolni képes a gondolkodásunk folyamatait, és agyunkat a legjobb teljesítményre serkenti.

Újabb lépés a gondolatolvasás felé

Időnként felröppen egy-egy újabb, szenzációt keltő hír a gondolatolvasással kapcsolatban, amely természetesen még gyerekcipőben tipeg. Ám ha belegondolunk, hogy néhány év alatt milyen sokat fejlődött ez a tudományterület, komolyan elkezdhetnek aggódni azok, akiknek van valami takargatnivalójuk.

Karácsonyi láz, avagy mi zajlik a szerveztünkben az ünnepek alatt?

Természetesen köztudott, hogy ilyenkor támad a stressz, többen ingerlékenyebbek a szokásosnál, s hogy szinte kötelező jelleggel esszük, vagy éppen isszuk túl magunkat. De vajon hogyan viseli mindezt az immunrendszerünk, miképp reagál az agyunk és milyen betegségek kialakulására hajlamosít az év vége?

Intenzív nyelvtanulással nem csak a tudásunk gyarapodik

A svéd fegyveres erők tolmácsképző akadémiáján a fiatal újoncoknak nagyon gyorsan kell megtanulniuk egy-egy tetszőleges új nyelvet. Egy kutatócsoport most egy ilyen nyelvtanfolyam előtt és után is megvizsgálta a résztvevők agyát. Szinte példanélküli lehetőségük nyílt megfigyelni, vajon mi is történik az ember fejében, ha rövid idő alatt kell egy ismeretlen nyelvet elsajátítani.

Mérföldkő az idegtudományokban: virtuális idegsejthálózat

Az idegtudományok legnagyobb kihívása talán az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatok feltérképezése. A svájci EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne) ún. 'Blue Brain' projektje (BBP) során olyan kulcsfontosságú alapelveket azonosított, amelyek meghatározzák az agy kommunikációs hálózatát, mindezt egy mesterséges kérgi áramkör segítségével, amelyet emlősből származó mintához hasonlítottak. Ezen alapelvek lehetővé teszik, hogy megjósoljuk a neokortex (nagyagykéreg) szinaptikus kapcsolatainak lokalizációját. A kutatók mérföldkőnek számító eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences c. szaklapban publikálták.

A különleges életrajzi memóriájú emberek agyműködését vizsgálták

Meglepő különbségeket tártak fel amerikai kutatók az átlagoshoz képest az emberek egy különleges csoportjának, a kiváló életrajzi memóriával rendelkezőknek az agyában és mentális folyamataiban.

A cirógatásra adott agyi választ vizsgálták idegtudósok

Ugyanaz az érintés aszerint lesz kellemes vagy kellemetlen számunkra, ahogyan agyunk szociális jelentést ad neki, az utóbbi felismerése pedig ugyanazon az agyterületen zajlik, ahol az alapvető, fizikai érintési tulajdonságokat kódolja az emberi agy - állapították meg a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) idegkutatói.

Az emberek előítéletesek a kreatív ötletekkel szemben?

Ha egy NAGY ötleted csendet és szemforgatást vált ki, csak sajnálhatod a körülötted állókat.

Egy lépéssel közelebb az agyszerű számítógépekhez

Jelentős lépés lehet az agyhoz hasonlóan működő számítógépek kifejlesztése felé egy, az Exeteri Egyetemen zajló friss kutatás. 

Oldalak

Subscribe to agy