Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

genetika

Talán már a Föld születése előtt is létezett élet

A kutatók szerint az élet egyedi, átörökíthető, a nukleotidoknak megfelelő elemeket tartalmazó rendszerekkel kezdődött. A genetikai összetettséget a nem redundáns funkcionális nukleotidok száma alapján határozzák meg. 

A GM-kísérletek sötét oldala

A genetikailag módosított organizmusok kérdésköre máig a tudomány legvitatottabb területei közé tartozik, s ez idáig csak néhány országban kapott zöld utat alkalmazhatóságuk. Tény, hogy rengeteg ígéretes eredmény születik a témában, legyen szó például a rák elleni harcról, vagy a neurodegeneratív betegségek gyógyításáról; ám mégis kevesen kételkednek a későbbi, akár halálos szövődmények kialakulásának lehetőségében. A Nature-ben legutóbb megjelent GM-tárgyú cikk most ez utóbbira hoz egy elgondolkodtató példát.

Genetikai kutatások támasztják alá hogyan terjedt el a mezőgazdaság a kőkorszaki Európában

Az emberi történelem egyik legvitatottabb kérdése, hogy miként alakult ki a mezőgazdasági termelés. Svéd-dán kutatók kőkorszaki maradványok DNS-ének vizsgálatával megfejtették hogyan terjedt el a vadászó-gyűjtögető életmódot felváltó termelő életforma Európában.

Megszülettek a világ első kiméra majmai

A kimérákról általában mindenkinek oroszlántestű, ám kígyófarkú mítikus lények ugranak be elsőként, de tudományos berkekben az olyan egyedeket nevezzük annak, amelyek különböző genetikai állománnyal bíró embriókból születtek meg. Mint amilyenek a nemrég Oregonban napvilágot látott kiméra majmocskák.

A nemek közötti kommunikációs különbségek genetikai okait igazolták

Megfigyelt tény, hogy a gyerekek nyelvi fejlődése során a lányok általában hamarabb és nagyobb komplexitással tanulnak meg beszélni, mint a velük azonos korú fiúk. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy egy FOXP2 nevű fehérje fontos szerepet játszik az emberi beszéd kialakulásában, valamint más emlősök és a madarak vokális kommunikációjában. A Marylandi Egyetem kutatói a közelmúltban a FOXP2-fehérje vizsgálatával tudományosan is igazolták a nemek közti kommunikációs különbségeket.  A kutatás során különböző nemű patkányokon, majd gyerekek kisebb csoportján vizsgálták a fehérje termelődésének mértékét.

Mit nekünk külső merevlemez: érkezik a DNS-adathordozó

Manapság már szinte senki nem vesz magnókazettát vagy CD-t, hiszen az adattárolásra egyre újabb és újabb, tartósabb, könnyebb és persze dizájnosabb lehetőségek adódnak, amelyek ráadásul mindenki számára elérhetőek. Arra viszont fogadni mernénk, hogy senkinek nem jutott még eszébe, hogy a DNS-en is tárolhatnánk adatainkat, ha már a természet úgyis erre találta ki… Egészen mostanáig!

Az amerikai őslakosok és az észak-európaiak közelebbi rokonok a gondoltnál

Az észak-európai népek – köztük a britek, a skandinávok és a franciák – két ősi populáció keverékétől eredeztethetők, amelyek közül az egyik népcsoport közeli rokona az amerikai őslakos indiánoknak – állapították meg genetikai elemzéssel és statisztikai eszközökkel amerikai kutatók.

"Szuperegerek" terjednek Európában

A kelet-európai háziegér hímjének kromoszómáját viszi tovább párosodásuk után a nyugat-európai háziegér; az így létrejött hibrid egéralfajnak olyan különleges tulajdonságai vannak, mint például az extra magas spermiumszám.

A méhen belüli környezet is befolyásolja a későbbi betegségkockázatot

Egy nemzetközi kutatócsoport ikreket vizsgálva először mutatta meg, hogy a magzatot a méhen belül érő hatások meghatározzák az újszülött úgynevezett epigenetikai profilját, egyebek között későbbi betegségkockázatát.

DNS alapú halálbiztos diagnózis

Annak ellenére, hogy társadalmunk még nincsen felkészülve rá, hogy pontosan tudjuk, milyen betegségekre való hajlammal, illetve életkilátásokkal rendelkezünk, a DNS-alapú diagnosztikai módszerek éppen olyan gyorsan fejlődnek, mint akár az őssejt-terápia, vagy a rákkutatás. Lássuk a legújabb áttörő eredményt!

Oldalak

Subscribe to genetika