Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

történelem

Az állambiztonsági szolgálat és a magyar irodalmi élet 1956 és 1990 között

A művészi önkifejezés önmagában komoly rizikófaktor egy autokratikus berendezkedés számára, nem volt ez másképpen a hazai kommunista diktatúra idejében sem. A rendszer olajozott működésében a művészek, alapvetően pedig maga a műveltség, a tudás is homokszemek, amelyek hamar kikezdhetik a gépezet fogaskerekeit. A megfelelő "üzemeléshez" éppen ezért nélkülözhetetlen a veszélyes elemek folytonos nyomon követése, szükség szerint pedig a veszélyforrás kiiktatása. Szőnyei Tamás 5 éves kutatómunkájának köszönhetően mára mindenki korhű betekintést nyerhet az 1956 és 1990 közötti kommunista rezsim állambiztonsági szolgálata által megfigyelt irodalmi személyiségek felfoghatatlanul bizarr dokumentumaiba, jelentéseibe. 

A világhírű magyar, Bay Zoltán (1900-1992)

Bay Zoltán halálának 20. évfordulójáról emlékezünk meg ebben az évben. Emlékezünk egy tudós professzorra, aki világhírre tett szert, s aki világhírességként sem felejtette el származását, és büszkén vallotta magyarságát.

Kossuth Lajos és a földtani korok

Kossuth Lajos Magyarország egyik meghatározó politikusaként ismert a többség számára, holott amatőr tudósként sokat letett a tudomány asztalára. Élete során a tudományban rangot és elismerést ugyan nem szerzett, viszont kutatásait és azok publikálását tudósokat megszégyenítő módon végezte. Tudományos érdeklődése a szabadságharc bukását, de különösen a kiegyezést követő emigrációban bontakozott ki. Kossuth egyik legkedvesebb tárgyköre a geológia volt.

A Föld születése: Krisztus előtt 4004. október 23.

A 17. században a Föld születésnapját október 23.-án ünnepelték. Ezt az időpontra egy végzettségét tekintve „nem geológus”, James Ussher (1581-1656) ír érsek hozta be a köztudatba. Híres műve, a „Annales veteris testamenti, a prima mundi origine deducti” (Részletek az Ószövetségből, a világ legkorábbi keletkezése) 1650-ben jelent meg. Ussher egy lehetséges kronológiát mutat be a 6000 éves földi- és emberi történelemből. Az időpontok pontosításához a referenciákat a Bibliából nyerte. A matematikai számításokat John Lightfoot (1602-1675) végezte 1644-ben.

Közös ízeink - A török hódoltság hatása a magyar konyhakultúrára

A magyar illetve török ember fejében eltérő kép alakult ki a török hódoltsággal kapcsolatban. Mi egy negatív, elnyomáson alapuló korszakot látunk ebben az időszakban, míg a törökök egy kölcsönös szimbiózison alapuló együttélést. A valóság természetesen valahol a kettő között van, hisz ebben az időszakban kölcsönös kulturális átadás-átvétel alakult ki, melynek hatása mai napig tetten érhető a magyar gasztronómiában.

A féregesők krónikája

A történelmi Magyarországon számtalan dokumentum bizonyíja különleges csapadékok hullását, amikor az égből nemcsak víz záporozott, hanem valami egészen más is. Az emberek, mint minden szokásostól eltérő jelenséget, ezt is gyakran baljós események előhírnökének tekintették, és nem fogadták örömmel. A különös esőket is a világvége jelének, de mindenképpen egy sorsfordító esemény előfutárának tartották. A krónikák lapjain kívül egyéb forrásokban is találhatunk meghökkentő meteorológiai történésekről tudósításokat. Előfordul kőeső, féregeső, sőt az igazán baljós véreső is, ami után általában háború bekövetkezésétől tartottak az emberek.

Látható és láthatatlan világok - Az ezredfordulón és utána (letölthető könyvrészlet)

A történészek élvezettel elemzik a korábbi korok világról alkotott képeit, szokásait. De ha lehet, még izgalmasabb kérdés, hogy milyen a világképe, melyek a fő jellegzetességei annak a kornak, amelyben élünk.

A Milanković–Bacsák-ciklus és a földtan

Milutin Milanković egy viszonylag jómódú szerb család gyermekeként született, 1879-ben Eszék közelében, a Duna partján lévő Dálya községben. A viszonylagos jómód miatt egyfajta kötelezettség volt a felsőfokú végzettség megszerzése, valamint a családi vállalkozás továbbvitele. Ez okból kifolyólag mezőgazdaságot tanult, de mégis a természettudományok vonzották. A szenvedélyének hódolva 1904-ben Bécsben mérnöki diplomát szerzett.

Háború és erőszak jellemezte a minószi társadalmat

A minószi kultúra alig egy évszázada vált ismertté a tudósok körében, így meglehetősen keveset tudunk a bronzkori nép szokásairól és mindennapjairól. A feltárt régészeti leletekből a kutatók arra következtettek, hogy a kereskedők és művészek alkotta társadalomra a szomszédos népekkel ellentétben nem volt jellemző a hadviselés.

Király a parkoló alatt

A tragikus sorsú angol uralkodó, az 1485-ben elhunyt III. Richárd maradványaira bukkantak tavaly szeptemberben brit régészek Leicester városában.  Az utolsó York-Plantaganet-házból való király alakjának halhatatlanná válását nemcsak az angol történelemben játszott szerepe, de Shakespeare róla írt drámája is segítette. Mindössze két évig ült a trónon Richárd, ezen a néven a harmadik, aztán majd’ 530 évig pihent titkos sírjában, hogy végül 2012 őszén maradványai napvilágot lássanak.

Oldalak

Subscribe to történelem