Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

lapszemle

Hogyan mozogtak az ipolytarnóci ősállatok?

A magyarországi lelőhelyeken talált egykor élt állatok fosszilis lábnyomai alapján lehetőség van – fajuk azonosítása mellett – azok mozgásának rekonstrukciójára is, ami közelebb hozza a mára kihalt fajok mindennapi életét. A Természet Világa februári számában a nyomfosszíliák megfejtésének mikéntjéről számolnak be.

A globális történelem öt nagy kérdése

A History Világtörténelmi Magazin legújabb számában Odd Arne Westad professzor a globális történelem öt nagy kérdését ismertette. A globális történelem olyan kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak az államok, nemzetek keretein, alapjait pedig egy olyan megközelítés adja, amely a tágabb értelemben vett emberi tevékenység jellemzőit összehasonlító szemszögből vizsgálja. A professzor válogatása ebből a megközelítésből sok, máig megválaszolatlan kérdéskört érintett.

A Füzeséri Holt-Duna: kistáj értékes örökséggel

Magyarország déli részén, közel a magyar–szerb határhoz egy hosszan elnyúló sziget nyújtózik az alsó Duna völgyében. A nagy folyószülötte a Mohácsi-sziget is, amely a jégkorszak óta őrzi természeti képének változásait. Ősi, vízjárta föld, amely a XIX. század nagy vízrendezési munkálatainak következtében eredetiségéből sokat veszített ugyan, de a megmaradt holtágak, morotvák, tavak, a mesterségesen kialakított csatornák és a szárazulatok sok értékes társulásnak, védett fajnak adnak otthont. Sokat elárul, hogy a sziget déli része, valamint a megmaradó térség mintegy egyötöde a Duna–
Dráva Nemzeti Park része. Az egykori Duna-ágból kialakított Füzeséri Holt-Duna nem védett ugyan, de több, törvényes oltalomban részesülő faj lelőhelye, partján Nagybaracska közelében, a nemzeti parkhoz tartozó erdőállománnyal. A Természet Búvár legújabb száma e szép holtágnak és környezetének látnivalóiba kínál betekintést.

Kossuth Lajos és a földtani korok

Kossuth Lajos Magyarország egyik meghatározó politikusaként ismert a többség számára, holott amatőr tudósként sokat letett a tudomány asztalára. Élete során a tudományban rangot és elismerést ugyan nem szerzett, viszont kutatásait és azok publikálását tudósokat megszégyenítő módon végezte. Tudományos érdeklődése a szabadságharc bukását, de különösen a kiegyezést követő emigrációban bontakozott ki. Kossuth egyik legkedvesebb tárgyköre a geológia volt.

És mégis mozog a Föld: Wegenerrel az úszó földrészek nyomában

Az Élet és Tudomány 2012 április 20. napján megjelent száma Alfred Wegenert, a modern földtudomány, a lemeztektonika felfedezőjének atyját ismerteti, a világot a feje tetejáre állító tudós elméletének 100. évfordulója alkalmából. Alfred Wegener híressé vált elméletét a kontinensvándorlásról 100 évvel ezelőtt ismertette, majd tíz évvel később napvilágot látott az erről szóló könyve, amelyet rövidesen sok nyelvre lefordítottak. Ma ezt a művet tekintik a lemeztektonika alapkövének.

Feliratkozás lapszemle csatornájára