Közeleg a Facebook napja?

A közösségi hálózatot üzemeltető vállalat, amely februárban nyújtotta be IPO (Initial Public Offering - elsődleges tőzsdei bevezetés) dokumentumait a pletykák szerint május 17-én fogja forgalomba hozni papírjait a NASDAQ részvénytőzsdén.

A várakozások szerint a tőzsdei bevezetés idején a céget 100 milliárd dollárra fogják értékelni, ami az internetes vállalatok között az eddigi legnagyobb értékű részvénypiaci megjelenés lehet. A SEC (Securities and Exchange Commission — az Egyesült Államok értékpapír felügyelete) a fenti időpontra valószínűleg végezhet a papírmunkával. Legalábbis eddig így tűnt. Történt ugyanis pár érdekes esemény a cég körül az utóbbi időben.

Előre nem látható terjeszkedés és bevásárlási láz csapott le a Facebookra. A legérdekesebb húzás a képmegosztó alkalmazásáról ismert, 40 millió felhasználóval rendelkező, de nyereséget még nem termelő Instagram felvásárlása. Egyesek erre alapozva ismét egy újabb technológiai lufi rémével riogatnak. Ráadásul lehetséges, hogy a Facebook 28 éves alapítója és vezetője, Mark Zuckerberg csak az akvizíció bejelentésének napján értesítette a cég vezetőségének tagjait arról, hogy nyélbe ütötte az üzletet. Zuckerberg diszkréciója elbizonytalaníthat néhány olyan befektetői kört, melyek már eddig is aggodalommal tekintettek a Facebook vállalatirányítási rendszerére.

Ám a cég részvény- és tulajdonosi szerkezete is igen érdekes. Amikor az IPO-hoz szükséges beadványokat benyújtották, kiderült hogy a fiatal alapító rendelkezik a részvények 28,4%-val. Igen ám, de a cég részvényeinek struktúrája miatt ezzel a szavazati jogok 56,9%-a az ő kezében van. Zuckerberg Class B részvényei 10 szavazatot érnek, az IPO keretében forgalomba hozandó Class A papírok viszont csak 1-et! A többségi szavazati joga nem teszi szükségessé, hogy független igazgatókat nevezzen ki, vagy létrehozzon egy testületi bizottságot a kompenzációk és egyéb kérdések felügyeletére. Tulajdonképpen tejhatalma van. Ennek ellenére 2011-ben Zuckerberg keresete (csak :-) ) 500000 dollár volt, teljes kompenzációja 1,48 millióra rúgott. 2013-tól azonban a néhai Apple alapító, Steve Jobs-hoz hasonlóan ő is csak 1 dollárt fog felvenni fizetésként.

Zuckerberg egy a SEC beadványhoz mellékelt levélben kifejtette, hogy szerinte a nyomtatott sajtóhoz, televízióhoz hasonlóan a Facebooknak is megvan a hatalma ahhoz, hogy a társadalom számos fontos részének átalakulásához vezessen. Egyre több embernek adtak megszólalási lehetőséget. Ösztönözték a haladást. Közelebb hozták az embereket egymáshoz, megváltoztatták a társadalom szerkezetét. A cégvezér szerint ma egy újabb ilyen fordulóponthoz érkeztünk.

Hangsúlyozta, hogy ez a Facebook küldetése, és nem a pénzcsinálás. „A Facebook-ot eredetileg nem azért alapítottuk, hogy vállalattá váljon. Egyszerűen fogalmazva: nem azért fejlesztünk szolgáltatásokat, hogy pénz termeljünk; pénzt keresünk, hogy jobb szolgáltatást nyújthassunk.”—írta.

Pénzre pedig szükség van a ma már 845 millió felhasználóval rendelkező közösségi hálózat üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez. A cég most nyitotta meg Forest City-ben (North Carolina) legújabb adatközpontját. Az év végére már teljes kapacitással fog üzemelni a komplexum, melynek tervezésénél zöld szempontokat is figyelembe vettek.

Zuckerberg az infrastruktúra bővítése mellett más területeken is viharos sebességgel fejleszti cégét. A Microsoft nemrég 1 milliárd dollárért vásárolt szabadalmakat az AOL-től. Úgy tűnik csak egy részükre volt szüksége, mert a 925 AOL szabadalom közül 650-et 550 millió dollárért továbbadott a Facebook-nak. Ezek jelentősen bővítik a cég utóbbi időben viharos gyorsasággal növekvő szabadalmi portfolióját. Nemrég az IBM-től vettek meg 750 szoftver és hálózati szabadalmat. Figyelemreméltó fejlődés annak tükrében, hogy 2011 végén még csak 56 az USA-ban bejegyzett szabadalommal rendelkezett az internetes óriás.

A 925 AOL szabadalom közül mindegyiket használhatja a két vállalat. Valószínűleg azért, hogy ne perelhessék be egymást. Az utóbbi években a szabadalmak értékes árucikkekké váltak a technológiai cégek körében. Főként termékeik fejlesztéséhez használják az általuk birtokolt, levédett szellemi tulajdont. Bár ma egyre gyakoribbá válnak az egymás ellen vívott jogi háborúk. Éppen ezért, hogy megvédjék magukat, a versenytársak igyekeznek robusztus szabadalom portfoliókat létrehozni. 

Már a Facebook is belekeveredett egy ilyen játszmába. A szebb napokat is megélt Yahoo szerint 10 szabadalmát sértette meg a közösségi oldalt üzemeltető cég. Erre a Facebook ellentámadást indított, 10 szabadalmának megsértése miatt beperelte az internetes keresőcéget. A jogi huzavonákba keveredés sem lehet jó pont a befektetők körében. Bár ma már szinte természetessé kezd válni a szabadalmi háborúskodás, legfőképpen a rossz szabadalmi szabályozások miatt. Lásd pl. Apple vs. Samsung, vagy a notórius „patent troll” Rambus.

Lehet, hogy a fenn vázolt izgalmak nem segítik elő a sikeres részvénypiaci megjelenést. Vagy ha a közeljövőben tőzsdére is lép a vállalat, nem biztos, hogy a vizionált 100 milliárd dollár fölé értékelik a befektetők. Talán éppen ezért a legújabb pletykák szerint, lehetséges, hogy a hónap végére, vagy még későbbre tolódik az IPO. A SEC-vel is további egyeztetésekre lesz szükség a cég legújabb érdekes manőverei miatt.