Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Pápuák kincse – Vándorkiállítás Bíró Lajos gyűjteményéből a Móra Ferenc Múzeumban

Színpompás tollcsomók, teknőspáncél ékszerek, kutyafoggal díszített melldíszek, különös formák és egy ismeretlen világ.  Bíró Lajos (1856-1932) több mint 5000 darabos néprajzi gyűjteményéből válogat a Néprajzi Múzeum vándorkiállítása, a Kauri és nagyító, amely idén nyáron Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban tekinthető meg. A neves magyar rovar- és madárkutató a XIX-XX. század fordulóján hat évet töltött el Új-Guinea német fennhatóság alatt álló területének pápua őslakói között – többet, mint bármely kutató vagy tisztviselő akkoriban. A kortársai és gyarmati munkatársai által kissé bogarasnak tartott különc tudós olyan mélységekig ismerte meg a pápuák világát, mint előtte senki. Valóban velük élt, odahagyva a természettudományokat az etnográfiáért, megismerte az őskort idéző szokásaikat, hiedelmeiket, de dokumentálta találkozásukat a XX. századdal és a nyugati világgal is. Három pápua felesége is volt, ami nem volt kirívó a gyarmati szolgálatot töltő európai hivatalnokok és tudósok között, de Bíró ezen házasságait ismereteinek szélesítésére, valamint a gyarmati kormányzás és a pápuák közti diplomáciai tárgyalások elősegítésére használta.

A kiállítást megnyitó Vargyas Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének tanácsadója kihangsúlyozta Bíró Lajosnak a tudomány iránt való mély elkötelezettségét, humorát, amellyel a világ másik feléről Magyarországra hazaküldött beszámolóit fűszerezte, és emellett becsülnivaló emberségéről is megemlékezett. A tudós ugyanis rendkívül sokat tett a saját földjükön félreértett és lenézett pápuákért.
A 150 különleges tárgyat bemutató kiállítás végigvezeti a látogatót a pápuák társadalmi hagyományain, varázslatos vallási szertartásain, a számunkra oly távoli és idegen szimbolikán, amely szó szerint át és átszövi a mindennapokban és ünnepeken használt eszközöket és ékszereket. Bíró Lajos rendkívül részletes és pontos leírásai, az egyes tárgyakhoz fűződő hiedelmek, történetek, a kutató életének fontos állomásai színesítik az egyébként is színpompás és különleges kiállítást, amelyet szeptember 9-éig tekinthetnek meg a Móra Ferenc Múzeumba látogatók.

Next post

Mars ezüstjei

Read More »