Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Nemcsak az alkoholfogyasztás mennyisége, hanem a fogyasztás módja is élettani hatásokkal bír

Angol kutatók vizsgálata bizonyította, hogy nemcsak az elfogyasztott alkohol mennyisége, hanem az italozás módja is számít az élettani folyamatok szempontjából.

Sokan a mindennapi ebédhez vagy vacsorához isznak valamilyen szeszesitalt, de főleg a mai fiatalok körében eluralkodott az ivásroham, amikor csak a hétvégén isznak alkoholt, de akkor annyit, amennyit csak bírnak.

Ha valaki mértékletesen iszik valamilyen szeszt, gyakran nem csak úgy érzi, de ténylegesen szellemesebb, gyorsabb észjárású lesz. Több tudományos tanulmány is bizonyította agyunk képességei és a szeszivás közötti kapcsolatot, és kimutatta a súlyos alkoholisták elbutulását.

Borosdugók a szegedi borfesztiválon
Bordugók a Szegedi Borfesztiválon (Fotó: Jánosi-Mózes Tibor)

Nem véletlen, hogy az alkohol elfogyasztásának módja és az agyi teljesítmény közötti kapcsolattal foglalkozó újabb vizsgálatok eredményeit a nemzetközi Alzheimer Társaság idei kongresszusán ismertették.

Lang A. Ian és munkatársai az angliai Exeteri Egyetemen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. "Az emberek azt tartják mértékletes ivónak, aki heti hét italt tölt magába, de nem gondolnak arra: ez úgy is lehetséges, hogy nem minden főétkezéshez iszik egy pohárral, hanem a hét pohár szeszt gyors ütemben, szombaton vedeli be. A hatás azonban rendkívül különböző" - hangoztatta a munkacsoport vezetője.

Az angol kutatók amerikai nyugdíjasok vizsgálatának eredményeit elemezték. A 65 évesnél idősebb emberekből 5075 személy pontos életmódi adatait emelték ki és alkoholfogyasztási szokásaikat nyolc éven át követték. Azokat vették rohamivónak, akik egy alkalommal legalább négy italt magukba döntöttek.

Az idős amerikai férfiak között nyolc százalék ivott havonta egyszer ilyen módon, a nők között ezek aránya másfél százalék volt. Fele ennyi volt azok száma, akik ezt havonta legalább kétszer megtették.

Az iskolázottság, a jövedelem és számos egyéb, társadalmi jellemző figyelembe vétele után a számszerű értékelés azt bizonyította, hogy a rohamivók agyi képessége tíz százalékkal nagyobb mértékben romlott, mint az ugyannyit mértékletesen ivóké. A memóriájuk két és félszer lett rosszabb a nyolc év alatt.

Next post

Újabb őrült kincsvadászat a limai arany után

Read More »