Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Geotudomány

Szubdukciós zóna kezd létrejönni Portugália partjainál

A jelek szerint pár millió év múlva megindulhat az Atlanti óceán bezáródása...

Ásványi por hatására jönnek létre a cirrusok

Földünk légkörében minden pillanatban az égbolt harmadán jelen vannak a cirrusok. Ezek a fehéres, ezüstös színű rostos-szálas szerkezetű felhők a troposzféra felső rétegeiben, gyakran több, mint 15 km magasan jelennek meg. Sokszor időváltozás közeledtére figyelmeztetnek, de nem emiatt igazán érdekesek. Sokkal fontosabb szerepet osztott rájuk a természet, ugyanis jelentős hatással vannak a globális klímára. Visszaverik a bolygónkat érő besugárzás egy részét, és ezáltal hűtő hatást fejtenek ki. Azonban a felszínről visszavert, illetve a kisugárzott hősugarakat is visszatartják, ami viszont melegíti az atmoszférát. Éppen ezért fontos megérteni, hogyan és milyen folyamatok hatására jönnek létre.

Időtlen lángok

A mélyből felszivárgó gázok is jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üvegházhatáshoz.

400

Május 9-én a szén-dioxid napi átlagos koncentrációja először haladta meg a 400 ppm-et (parts per million ~ egymillió részecskéből mennyi a vizsgált anyag) a hawaii Mauna Loa Obszervatórium légterében. Először az 1958 óta folytatott mérések során.

A Brazil Atlantisz és a mikrokontinensek

Rio de Janeirótól 1500 kilométerre az Atlanti óceánban egy elsüllyedt kontinens nyomaira bukkantak? A fenti cím és a bevezető elég hírhajhász, de mivel valószínűleg az egész internetes média így reagál rá, én is maradok ennél. Bár szinte semmi köze a felfedezésnek a legendákbeli Atlantiszhoz. Ám alkalmat adhat arra, hogy megismertessem olvasóimat egy érdekes ténnyel. Már pedig vannak elsüllyedt kontinensek! A legnagyobb ezek közül Zélandia (eng. wiki), amelyből csupán két jelentős szárazulat emelkedik a tenger szintje fölé: Új-Zéland két fő szigete. A többi ilyen tengeralatti kiemelkedést helyesebb lenne inkább mikrokontinenseknek vagy kontinensecskéknek nevezni. 

Sikerült megállítani egy lehűlést?

Földünkön egészen a 19. század végéig fokozatos lehűlés zajlott. A 20. század utolsó harmadára azonban már magasabb volt a bolygó felszínének átlaghőmérséklete, mint az utolsó 1400 évben bármikor.

A mélység "lemeztektonikája"

A Utah-i Egyetem szeizmológusa, Michael Thorne a bolygónk magját bombázó rengéshullámok elemzésével foglalkozik.. A kutató úgy véli, hogy sikerült felfedeznie egy, a következő 100-200 millió évben az egész Földet megrázó vulkanikus kitörés-sorozat első jeleit. A nagy vulkanikus provinciákat létrehozó eseményekhez hasonló méretű katasztrófákat a Föld belsejében lejátszódó folyamatok idézik elő. 

Tiltakoznak a szakértők az ország vízkészleteit fenyegető új törvényjavaslat ellen

A hazai geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek tiltakoznak a Magyar Kormány Vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslat jelenlegi formája ellen, azt szakmai alkalmatlanság miatt, elfogadhatatlannak tartják.

Lezajlott a IX. Geotermikus Konferencia Szegeden

2013. március 21-én került sor a IX. Geotermikus Konferenciára Szegeden, az Iparkamara épületében. Az esemény a 10 éves Magyar Termálenergia Társaság celebrálásában, neves meghívott szakértők előadásaival zajlott, ahol a szakmapolitikai oldalról idén egyedül Bencsik János országgyűlési képviselő tisztelte meg az eseményt. A rendezvényen Dél-Alföld vonatkozásában Dr. Kóbor Balázs a környék két komolyabb termálenergetikai beruházásával és egy tervezett szegedi koncepciójával kapcsolatos tapasztalatait és észrevételeit osztotta meg. Az alábbiakban a Csongrád, Makó és Szeged városok termálenergia-beruházásaival kapcsolatos részleteket foglaltuk össze az elhangzott előadás alapján.

Tompuló évszakok

7 ország 17 kutatóintézetének 21 kutatója jegyzi azt a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmányt, amely szerint az északi féltekének magasabb szélességein lassan egyre tompábbá válnak az évszakok közti különbségek. A cirkumpoláris régió csökkenő hó- és jégborítottsága folytán egyre csak emelkedik az átlaghőmérséklet évszakokként eltérő mértékben! Emiatt csökken a hőmérsékleti és a vegetációs szezonalitás. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy az északi területek éghajlata egyre inkább hasonlóvá válik a tőlük néhány foknyira délre található régiók 30 évvel ezelőtti állapotához. Kvázi eltolódnak az éghajlati övek, és ami igazán elképesztő ebben, hogy mindez a szemünk előtt zajlik. Mindössze néhány évtized alatt.

Oldalak