Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A Hold fejlődése látványos videón is megtekinthető

A NASA kutatók a Hold történeti fejlődését, valamint a holdfelszíni alakzatok szemléltetésére két igen látványos videóval rukkoltak elő.

A NASA  Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) csoportjainak kutatói látványos animációkat tettek közzé a bolygókísérőnk életének és jelenlegi állapotának szemléltetésére.

A „Hold evolúciója” címen közölt videó a Hold történetét ismerteti. A videó bemutatja, hogy mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld egy közel Mars méretű bolygóval ütközött, az abból kiszakadt olvadt kőzettömeg pedig megformázta a Holdat. A videó következő fontos mozzanata, 4,5-4,3 milliárd évvel ezelőtti becsapódás, amely a Hold déli sarkán az Aitken-medencét alakította ki (amely nagy valószínűséggel vas meteorit lehetett, ami megmagyarázza a kiugró mágneses anomáliákat a medencében). Ezt az időszakot a folyamatos meteor és aszteroida záporok jellemzték, amelynek nyomait napjainkban is megfigyelhetjük a kísérőnk felszínén.

A Hold fiatal 4,5 - 1 milliárd évvel ezelőtti történetében még tektonikailag aktív volt, az olvadt kőzetek kitöltötték a felszíni repedéseket és krátereket. Ennek köszönhető a Hold felszínének nagy részét bázikus és ultrabázikus (kevés szilíciumtartalmú) bazalt és a földi óceáni kérghez hasonló ún. tholeites bazalt borítja. Nagyjából 1 milliárd évvel ezelőtt a Holdon a tektonikus események "lecsendesedtek", ugyanakkor a formálódás máig sem fejeződött be. A Tycho-, Kopernikus- és Arisztharkosz-kráterek mind a Holdon idősebb korában keletkeztek. 

A „holdi túra” különleges helyekre repíti a látogatókat. Megtekinthetjük az Orientale-medencét, a Shakleton-krátert, a Déli-sark-Aitken-medencét, és az Arisztharkosz-fennsíkot is.

Next post

Az éhezők viadala

Read More »