Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

Egy technológia, amivel átlátunk a bolygón: szeizmikus tomográfia

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Ha egy geológus egy hegyvonulat múltjára kíváncsi, akkor a hegyeket alkotó kőzetek és a bennük található ásványok segítségét hívja ennek felkutatására. A kőzetekből kiragadott mintánk tulajdonképpen egy hosszú folyamatból elkapott pillanatképnek is tekinthetők, amely folyamat rengeteg tényező állandó dinamikus kölcsönhatásának eredménye. A klasszikus vizsgálatok azonban csak a felszínről árulkodnak és csak közvetetten lehet következtetni a felszín alatti folyamatokra, aminek hatékony feltárásához más módszerre van és volt szükség. 

A geológia egyes területek földtani elemzéséhez régóta használ fúrásmintákat, azonban az eddigi legmélyebb fúrás, a 1989-es murmanszki kutató fúrás 12 290 méteres mélységével is elenyésző a Föld valódi méreteihez képest. Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy a geológusok mégis honnan tudják, hogy miképpen épül fel a Föld?

A föld belső felépítésének és folyamatainak feltárásához a kutatók már régóta a földben terjedő hullámok segítségére támaszkodnak. E módszerre épül - az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó - szeizmikus tomográfia is, amely a klasszikus tomográfiai módszereket kapcsolta össze a szeizmikával, gyakorlatilag "átláthatóvá" téve az egész bolygót. Ez az új módszer a Föld belső nagyszerkezetének feltárása mellett, kisebb tektonikai folyamatokról is lerántja a leplet. A szeizmikus tomográfia használata Magyarországon elsősorban a kőolaj és földgázkutatásra koncentrálódik.

Szeizmikus tomográfia során előállított kép

Szeizmikus tomográfia során előállított kép a felszín alatti szerkezetekről

Szeizmikus tomográfia mindenkinek

A szeizmikus tomográfia során szabályos CT felvételek készülnek a Föld belsejéről. Mint ismeretes a computer tomográfot kezdetben csak az orvosok használták, idővel azonban  alkalmazni kezdték más tudományterületeken is, így a földtudományokban. Az orvosi CT a páciens belső szerveit vizsgálja, aminek jelentősége hogy a betegben nem okoz kárt. A vizsgálat során CT gép hossztengelyi sorozatfelvételt készít a páciensről. Az egyenletes sebességgel haladó beteg körül a röntgen cső a mérés ideje alatt körbe-körbe forog. A CT által készített képeket a számítógép háromdimenziós képpé állítja össze, elősegítve a pontosabb diagnózis felállítását.

A Föld belső szerkezetének vizsgálatára használt módszer nagyban hasonlít az orvostudományban használtakra, a különbség csak annyi, hogy röntgen-sugarak helyett szeizmikus hullámokat alkalmazzák. Egy földrengés kipattanásakor elinduló hullámok szétszóródnak a Föld belsejében, majd felszínre érkezésükkor válnak érzékelhetővé rengések formájában. A szeizmikus tomográfia során a modern hálózatos szeizmométerek adatsorainak gyors feldolgozására kerül sor.
 
Mint ahogyan az orvosi CT esetében, itt is több lehetőség van a beérkező adatok ábrázolására. Képet kaphatunk a hullámok érkezési idejéről, a hullámok sebességéről. A hullámok sebessége összefüggésben van a közvetítő anyag tulajdonságaival, a hideg és merev anyagban gyorsabban terjednek, míg a képlékeny anyagban lassabban, e hullámok sebességváltozásainak ábrázolása vizualizálni képes a Föld belső szerkezeti felépítését. 
 
 
A szeizmikus tomográfia segítségével a kutatók megismerhették, hogy a Föld felépítése sokkal bonyolultabb, mint a tankönyvek által is ábrázolt hagyományos mag, köpeny és kéreg felosztás. Kiderült, hogy a köpeny különböző egyéb anyagokat is tartalmazhat, amelyeknek más és más a hőmérséklete és az összetétele. Ahogy egyre több szeizmométer kerül a szinaptikus hálózati rendszerekre kapcsolva, annál élesebb képet kapható a Föld belsejéről.
 

További tervek

Az USA-ban grandiózus kutatási tervként az elkövetkezendő tíz évben elindul az EarthScope Projekt. A projekt egyrészt az Egyesült Államok szeizmométereit használja, emellett azonban a projekt időszaka alatt havonta további 20 szeizmométert telepítését kívánják végrehajtani. A nagyszabású projekt globális szintű lefolytatásához az USA keleti országok bekapcsolódását várja. A recept ugyanis igen egyszerű, minél több szeizmométer adatait gyűjtik össze, annál pontosabb, élesebb képet kapunk a Föld belsejéről.

 

További ajánlataink

Kicsit vonakodva fogtam hozzá az Ádám almái című film... »
Le merném fogadni, hogy velem az élen kevesen tudják, hogy val... »
Sosem vagyunk egyedül, hiszen a tápcsatornánkban éldeg... »
„Annak idején Párizst tartottuk a világ közepének... »