Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Növekvő számú klímamenekült

A klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány miatt a következő évtizedben tovább fog növekedni a már most is milliós klímamenekültek száma – adta hírül jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

Menekülttábor (Forrás: Wikipedia)A most közzétett tanulmány szerint a belső konfliktusok, a klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány sok esetben egyszerre nehezíti egy ország lakóinak életét, és kényszeríti hazáján belüli vándorlásra vagy új haza keresésére. A világ menekültjeinek helyzete című jelentésből kiderül, hogy 2006 és 2011 között a saját hazájukon belül elvándorolni kényszerülők sokasága jelentette a legnagyobb problémát a nemzetközi közösségnek, számuk elérte a 26 milliót, szemben azzal a 15-16 millió emberrel, aki a jobb élet reményében külföldre menekült. (A helyzet 2011-ben volt a legsúlyosabb, amikor is 16 éves rekordot döntött a kényszerű migráció mértéke.)

A jelentés rámutat arra, hogy a “belső” menekültek segítése egyre költségesebb és veszélyesebb. A dokumentum erre példaként említi Szomáliát, Afganisztánt, Irakot és Jement, ahol a konfliktusok súlyossága vagy a bűnözés mértéke életveszélybe sodorja a segélymunkásokat.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz írt előszóban kitért arra, hogy a “klímaváltozás feltartóztathatatlan előrehaladása” a felvázolt problémák közül többnek is a forrása. A 266 oldalas tanulmányban idézett szakértők szerint a már most is emberek millióit érintő természeti katasztrófák intenzitása és száma egyaránt növekedni fog. A klímaváltozás mellett a népesség növekedése is konfliktusokat szül majd, becslések szerint 2100-ban várhatóan már 10 milliárdan leszünk a Földön – olvasható a jelentésben.

A dokumentumot bemutató sajtótájékoztatón Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa elmondta, hogy a menekültek 80 százaléka a fejlődő világban él. Pakisztánban például 1,7 millió, Iránban 1 millió afgán menekült tartózkodik, Kenyában pedig az utóbbi néhány évben 600 ezren kerestek menedéket. Guterres megemlítette azt is, hogy nemrég nemzetközi vita kezdődött a klímaváltozás vagy a népességnövekedés miatt otthonukat elhagyók helyzetének megoldásáról, tekintettel arra, hogy ezek az emberek nem állnak jogi védelem alatt.

Next post

A 2010-2011 évi kül- és belterületi belvízvédekezés tapasztalatai Szentes kistérségben

Read More »