Őseink már egymillió évvel ezelőtt használták a tüzet

Egy a Torontói és Héber Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsapat megtalálta a legelső, tudatos emberi tűzhasználatra utaló nyomot. A dél-afrikai Wonderwerk barlang egymillió éves rétegeiben mikroszkópikus méretű fahamu maradványokat, égett állati csontokat és csonteszközöket találtak régészek. A vizsgálatok alapján az emberi tűzhasználat idejét újabb 300.000 évvel tolhatjuk ki időben, ami arra utal, hogy a Homo erectushoz hasonló korai emberelődök már életük részeként kezelték és használták a tüzet – fejtette ki Michael Chazan antropológus.

A Wonderwerk barlang a Kalahári sivatag pereméhez közel helyezkedik el, és a lelőhelyen korábban már végzett ásatásokat Peter Beaumont, a Kimberly-i McGregor Múzeum (Dél-Afrikai Köztársaság) régésze. A feltárások során jelentős emberi megtelepedés nyomaira leltek a kutatók. Az új kutatás mind Beaumont, mind a nemrégiben előkerült, tudománytörténeti szempontból óriási jelentőséggel bíró ásatások anyagát alapos vizsgálat alá vette. A végkövetkeztetés szerint az elszenesedett növényi és állati maradványok, valamint égésnyomok biztosan a barlangban egykor rakott tűzhöz köthetőek, nem pedig később a szél vagy a víz hordta be őket.
A tűz használata, megszelídítése fordulópontot jelentett az emberi evolúcióban. – mondta el Chazan. – A tűz körbeülése egy olyan nagy jelentőségű társas cselekvés, amely az embert emberré teszi.