Sürgősen le kell dönteni a klímakutatók és a fogamzásgátlás utolsó tabuját

Egyre sürgetőbb megtalálni a módját, hogyan kapjon kiemelt helyet a klímaváltozás napirendjén a népesedés környezetre gyakorolt hatása és a nők reproduktív egészsége – állították Washingtonban szakértők a héten.

A klímatanácskozások erősen politikai töltésű hadszínterén gyakran robbanásveszélyt jelent a családtervezés és a környezet közt lévő szoros összefüggés emlegetése, következésképp a “népesedés” szó ritkán hallható - állapították meg az előadók a Wilson Center Környezeti Változás és Biztonság Programjának fórumán.

Kavita Ramdas, a Stanford Egyetem társadalmi vállalkozás programjának főigazgatója az “utolsó tabu”-nak nevezi a népességnek a környezettel való összefüggését.

“Ennek az összefüggésnek pedig szerepelnie kell, hiszen tény, hogy a növekvő népesség – és épp most léptük túl már a 7 milliárdot is – óriási terhet jelent a bolygóra. És nem, nem csak a fekete vagy barnabőrű nők vagy a kínai nők okozzák ezt a problémát “- mondta el a nők egészségéről és a klímaváltozáshoz alkalmazkodás stratégiáiról tartott egyik ülésen. “Valójában a fogyasztás problémái rendkívül jelentősek a fejlettebb világban. És mikor tisztában vagy vele, hogy egy újszülött amerikai negyvenszer többet fogyaszt, mint egy újszülött indiai, akkor válik igazán fontossá e két kérdés összekapcsolása” - tette hozzá.

Daniel Schensul, az ENSZ Népesedés Alap (UNFPA) klímaváltozás, népesedés és fejlődés osztályának technikai szakértője kiemelte, hogy a változó éghajlathoz való alkalmazkodás rugalmasságot kíván. “Ennek központi kérdése a nőknek az a képessége, hogy kontrolálni tudják saját termékenységüket.”- mondta.

Kathleen Mogelgaard, a Wilson Center említett programjának tanácsadója szerint a reproduktív egészség, a fogamzásgátlás általános elérhetőségén mindenki nyer a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is. Más alkalmazkodási stratégiákhoz képest a családtervezést a nők már az egész világon követelik, miközben sokak számára még mindig nem elérhető - jelentette ki. És ez nem költséges, tette hozzá, mindössze további 3.6 milliárd dollárt igényelne évente az, hogy a nők reproduktív egészsége biztosítva legyen.

A jogok korlátozásától való félelem

Mindazonáltal továbbra is fennállnak a népesség klímavitákba bevonásának társadalmi és politikai korlátai - állítja Ramdas a Stanford Egyetemről. A klímakutatók kerülik a népességgel kapcsolatos témákat, mivel egyrészt attól félnek, hogy rasszistának vagy eugenikusnak bélyegzik őket, másrészt igyekeznek “nem felkavarni az iszapot” a klímaváltozás témáját övező már egyébként is kényes állóvízben - jelentette ki.

“Ugyanakkor a női jogi aktivisták is vonakodnak az ilyen vitába belebonyolódni. Hiszen nem vitatkozhatsz a fogamzásgátlásról anékül, hogy ne kellene vitatkoznod az abortuszról” - tette hozzá.

Mogelgaard megjegyezte, hogy a népességet ritkán vonják be a klímaváltozás sebezhetőségről és az alkalmazkodásról szóló értékelésekbe. Tapasztalata szerint a klímaszakértőknek korlátozottak az ismeretei a népesség dinamikáját és a várható demográfiai változás nagyságát illetően – pl. a Malawi-hoz hasonló országok népessége meg fog háromszorozódni 2050-re.

És ha mégis foglalkoznak a kérdéssel, akkor “tévesen azt feltételezik, hogy a népességgel kapcsolatban tett lépések korlátozzák az emberi jogokat” - tette hozzá. “Nagy szükség van a tudatosság növelésére a népesség, a klímaváltozás és a reprodukciós egészség kapcsolatának terén.”

Még több tudományos, az összefüggést alátámasztó bizonyíték segíthet abban, hogy a népesedést legitim témaként fogadja el a klímakutatók közössége, érvelt a szakértő. Még több tanulmány kell, mely közvetlenül bemutatja, hogy "ha egy nő reprodukciós igénye teljesül, az hogyan segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodását” - mondta Mogelgaard.

Jó példa “A népesség, a termékenység és a családtervezés kapcsolata a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással: vélemények Etiópiából” c. tanulmány, melyet a Population Action International (PAI) 2009 októberében adott ki. Ebben "a nők állítják, hogy a fogamzásgátlási lehetőségek segítik őket, hogy meg tudjanak birkózni a klímaváltozással is.”

Schensul azt mondta, hogy UNFPA szeretné napirendi pontjai közt szerepeltetni a népesség és reproduktív egészség kérdését az ENSZ júniusi Fenntartható Fejlődés című konferenciáján. Ennek érdekében együtt dolgozik más partnerekkel, “hogy megértessen egy árnyalt, bizonyítékokon alapuló és emberi jogi megközelítést a népesség, a reproduktív egészség és a klímaváltozás összefüggéseiről.“

Amennyiben ezeket az egymással szorosan összefüggő tényezőket továbbra is elhanyagolják a klímatanácskozásokon, “a kérdéskör elnémításával a bolygó és a rajta élő nők hangját nyomják el” - figyelmeztetett Ramdas.

(Fordította: Babinyecz Adrienne)