Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Rákkeltő a horkolás közben tartott légzésszünet?

A rosszindulatú daganatok keletkezésének sokféle oka lehet: vegyszerek, hormonális változások vagy akár az eltúlzott napozás, de amerikai és spanyol kutatók szerint rákkeltő lehet a horkolás is. Nem a lármás hangjelenség, amellyel sokan a velük alvó társak nyugalmát zavarják, hanem éppen az a szünet, amikor csönd van és a horkoló személy nem vesz levegőt.

SMOKER  by Bunnawath       ( B-FOTO ) (Bunnawath) on 500px.com
SMOKER by Bunnawath ( B-FOTO )

Becslések szerint az Egyesült Államok lakói közül 28 millió szenved ilyen légzési zavarban, amelyről sokan nem is tudnak.  Az alváskutatás az orvostudomány külön szakterülete lett, és az új eredmények még kifejezettebben mutatják, hogy nemcsak a nappalainkkal, hanem az éjszakáinkkal is gondosabban kell foglalkozni.

Javier Nieto és munkacsoportja a Wisconsini Egyetemen 1989 óta vizsgál olyanokat, akik alvászavarban szenvednek. Éjszakáikat igen bonyolult műszerekkel folyamatosan figyelték, és átlag négyévenként részletes orvosi szűrővizsgálatot végeztek náluk. A vizsgált személyek száma 1500 volt.

A vizsgálat vezetője az Amerikai Tüdőgyógyászok Társaságának nemzetközi kongresszusán ismertette eddigi eredményeiket. A szakemberek kimutatták, hogy a gyakori éjszakai légzéskimaradással családtagjaikat megrémítő emberek - általában férfiak, akik ráadásul gyakran túlsúlyosak - ötszörte gyakrabban halnak meg rosszindulatú daganatok következtében, mint az emberek általában.

Ez a megdöbbentő összefüggés akkor is érvényes, ha a rosszindulatú daganatos betegségek ismert okait: a dohányzást, az idős kort, a túlzott alkoholfogyasztást vagy a fizikai aktivitás hiányát is figyelembe veszik. A kutatók nem nevezték meg, hogy milyen rák okozta halálozás vezet ezen a listán.

Az emberen történő megfigyelést a legújabb állatkísérletek is megerősítik. Amikor kísérleti egereket alacsony oxigéntartalmú levegőbe helyeztek, ami a légzés rendszeres kimaradását okozza az állatokon, az eleve daganatos egerekben a rosszindulatú folyamat felgyorsult. A kutatók úgy vélik, hogy a kihagyó légzéssel alvó embereknél hasonló folyamat lehetséges, hiszen éjszakánként akár több száz alkalommal kerülnek oxigénhiányos környezetbe.

Next post

Martonvásári kutatók a globális klímaváltozás hatásainak kivédéséért - Nem tűnik el a búza vagy a kukorica a magyar földekről

Read More »