Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A csupasz turkáló rejtheti a hosszú élet titkát

Egy Kelet-Afrikában honos rágcsáló, az akár harminc évig is élő csupasz turkáló (Heterocephalus glaber) rejtheti a hosszú és aktív élet titkát, amelyet egy amerikai-izraeli kutatócsoport kezdett el feltárni.

 

A csupasz földikutyának is nevezett rágcsáló nemcsak tízszer hosszabb ideig él, mint például a patkány, de meglepő módon végig aktívan, haláláig megőrizve csontjai egészségét, és az emberrel ellentétben kognitív képességei sem hanyatlanak öregedése közben.

Heterocephalus glaber
A képen a Szegedi Vadaspark egyik csupasz rágcsálója rágcsálója

A Tel-Avivi Egyetem és a Texasi Egyetem kutatói az Aging Cell című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban azt vizsgálták, hogy milyen szerepe van egy idegsejteket védő fehérjének, az NRG-1-nek a rágcsáló hosszú élettartamában.

Több rágcsálófaj genetikai állományának összehasonlításából kiderült, hogy minél nagyobb az NRG-1 fehérje szintje a felnőtt állatban, annál hosszabb annak élettartama. Valamennyi tanulmányozott rágcsálófaj közül azonban a csupasz turkálóban termelődött a legtöbb az NRG-1-ből, a vegyület magas szintje ráadásul az állat egész életében fennmaradt agyának azon a területén, amely a motoros szabályozásért felel.

A kutatók ezt követően csupasz turkáló példányokat vizsgáltak, amelyek életkora 1 napostól 26 évesig terjedt. Úgy találták, hogy a megfelelő agyműködéshez szükséges NRG-1 szint az állatok egész élettartama alatt fennmaradt. A rágcsáló egyébként hasonlóan szociális társadalomban él, mint a méhek vagy a hangyák, a föld alatti alagútrendszerben megbúvó kolóniákban egy királynő köré csoportosul a család többi tagja.

Dorothee Huchon kutatásvezető szerint felfedezésük fontos lépés annak megértése felé, hogy ezekben az érdekes állatokban miként zajlik az öregedés, és hogyan működik közre ebben az NRG-1 fehérje - idézte a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál (www.sciencedaily.com).

Az eredmények végső soron az ember életfolyamatainak megértését is segítik, mert e különleges állatok védettek a rákkal szemben is, ráadásul oxidatív károsító hatásoknak kitéve is megőrzik az agyukban lévő fehérjék épségét.

Next post

Folyékony vízóceán rejtőzhet a Titán kérge alatt

Read More »