Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Művészet

Irodalom

Az irodalom személyessége – Interjú Bíró-Balogh Tamással

Esszé kategóriában idén Bíró-Balogh Tamás kapta az Irodalmi Jelen-díjat. Ennek apropóján kérdezte őt a Bárka egyik szerkesztője többek között az irodalmi bulvárról, a bibliofíliáról és a legfrissebb irodalmi csemegékről. A beszélgetésből továbbá kiderül az is, hogy hol tart ma a Karinthy-filológia – Kiss László interjúja.

Képzőművészet

Modern mítoszok – Menyhei Szabolcs kecskeméti kiállításáról

Március 28-án nyílt meg Menyhei Szabolcs tárlata a kecskeméti Premier Galériában. A kiállítási katalógus címéhez híven (Rajzok és festmények) a képanyag vegyes technikával készült színes munkákból, kisebb akvarellekből, illetve ceruzarajzokból tevődik össze. A képek középpontjában anyaghasználattól, előadásmódtól függetlenül az ember áll, pontosabban a figura és az őt körülvevő tér, legyen az realisztikusan kidolgozott vagy lágy vonalhálókból felépített környezet – Balogh Orsolya írása.

5 perc fotózás

Gondolatok a portréfotózásról

A fotográfia történetében nagyon sokan fejtették ki gondolataikat, filozófiai nézetüket, technikai tanácsaikat a portréfotózással kapcsolatosan. Az emberi portréfotózás (ugyanis van állati portrézás is) egy külön irányzatot jelent a fényírás nagy halmazában, amelyet minden eddigi „nagy” fotográfus a saját arculatára alakított és teremtett meg. Mindenki másban látta e műfaj lényegét, mondanivalóját vagy éppen halhatatlanságát. Újat írni a témáról majdnem lehetetlen, de más szemszögből tekinteni rá és egyedibb módon közölni róla, mint eddig bárki, igazán csábító kihívás.

Film

Nagyobb a füstje – Pi élete

Yann Martel francia író Pi élete című regényében nem kisebb dolgot, mint Isten létének cáfolhatatlan bizonyítékát ígéri, mely a szerző állítása szerint a történet végén vár az olvasóra. Ang Lee vitathatatlan alkotói érdeme, hogy képes látványosan és hatásosan a gyöngyvászonra varázsolni a könyv tarka világát – ám az adaptáció technikai sikerei önmagukban még távolról sem avatják megkerülhetetlen mozgóképes mesterművé a filmet – Huber Zoltán kritikája.

Színház

Egy kis mozgás mindenkinek kell – Kriptonit: Game

Nem kifejezetten nézőcsalogató manapság, ha egy produkció mozgásszínházként definiálja önmagát. A különböző mozgásformákat és táncelemeket felhasználó, a verbalitás helyett a test erejéből építkező színpadi kifejezésformát sajnos sokkal könnyebb rosszul, mint jól használni. A modoros kísérletezésbe, izzadtságszagú művészkedésbe és/vagy szimpla unalomba fulladó performanszok az elmúlt időszakban a kortárs költészethez és a kísérleti filmhez hasonló szitokszóvá züllesztették a műfaji megjelölést, sikeresen tartva távol a szélesebb közönséget az efféle művek megtekintésétől.

Zene

„Kapkodni nem fogunk” – Interjú Leskovics Gáborral és Ózdi Rezsővel, a Kiscsillag zenekar két tagjával

A Kiscsillag zenekar 2013. március 23-án Szegeden koncertezett. A fellépést követően többek között arról faggattuk Leskovics Gábort és Ózdi Rezsőt, hogy várható-e változás énekesfronton, hogy mi a véleményük a zeneletöltésekről, illetve az Eurovíziós Dalversenyről – Szenti Dóra interjúja.