Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

A rendkívül szívós Kövidinka

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Hosszabb szünet után újra pártfogásomba vettem a rég elfeledett ősi magyar szőlőfajtákat. A következő hírét megmenteni vágyó szőlő a Kövidinka. Az igazat megvallva nem lesz egyszerű. Már a cikk megírása előtt olyan falakba ütköztem, amik megmutatták, hogy nehéz menet lesz. Az egyik barátomnak fejtettem ki, hogy melyik szőlőfajtáról szeretnék írni, a véleménye nem mondhatnám, hogy segítette a munkámat. Csak annyit éreztem, hogy igenis meg kell írnom.

Őszintén meglepett a véleménye, hisz azt gondoltam, hogy nem csak én vélekedem úgy, hogy érdemes megkóstolni az újabb és újabb évjáratokat, minden kevésbé felkapott fajta borából. Változnak a technikai adottságok és ezzel arányosan a minőség is. Felvetődött bennem az a gondolat, hogy mielőtt nekiülök ennek a cikknek, körbenézek a városban, hátha találok valahol egy üveggel, és egy pohár citrom színű nedű mellett vetem képernyőre a véleményemet. Amint átfutott ez a gondolat, jött egy üzenet a fent említett barátomtól: „azt nem mondom, hogy vegyél egy üveggel, mert utána nem akarnál írni róla”. Döbbenet, majd kétely. Kétely azért, hátha félreolvastam… de nem. Majd jött a következő üzenet: „hát ahogy a wiki-n olvastam most róla, nem lett szimpatikusabb a fajta”- érdekes gondolat, hogy egy netes lexikon alapján szeretne valaki megismerni egy szőlőt.
 
Szerintem senki sem vár hatalmas illat- és ízorgiát a ténylegesen tömegtermelésre szánt szőlő borától, de utálatot mégsem érdemel.
 
Eddigi boros pályafutásom alatt, a Font család Kövidinkáját kóstoltam, mely számomra kellemes meglepetés volt. Addig míg nem gördült le az első korty, én is olyan véleménnyel voltam, mint sokan mások. Olcsó, semmitmondó illattal és zamattal rendelkező bor. De tapasztalatból mondom, hogy ez nem így van. Bánom már, hogy nem próbáltam ki több borászat Kövidinkáját, de sajnos lehetőség híján nem volt rá alkalmam. 
 
Több internetes oldalt olvastam, mely egyáltalán nem szidja, sőt inkább dicséri a Kövidinkát. Csak egy példa arra, hogy tényleg lehet szeretni: 
 
„Mondom, nagyon lehet örülni ennek a bornak. Lehet örülni, hogy valaki képes megmenteni ezt a szörnyen lejáratott és alkalmatlannak gondolt fajtát. Lehet örülni, hogy ilyen olcsó. Lehet örülni, hogy ilyen jól csúszik, üdít-frissít, andalít. Nyárra megvan az ideális kerti ital.” (A Művelt Alkoholista)
 
Mintha saját gondolataimat olvastam volna ezen sorok között. A hosszabb elmélkedést követően lássuk is, miért érdemes megismerni eme fajtát.
 

A szőlő

 
Hason nevei: Bakar, Hajnalpiros, Kövidinka Piros, Kubinyi, Pankota, Piros kövidinka, Rusica
A mostani időjárás mellett ez a szőlő igazán megfelelő a termelésre, hisz a természeti viszontagságokat jól tűrő fajta. Magyarországon őshonos, kunsági és a csongrádi borvidéken terjedt el, fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba tartozik. Levele kerek, alig tagolt. Fürtje tömött, a bogyók zöldes-pirosak. Késői érésű fajta, általában október második felében szüretelik. Többnyire alacsony, 15-16 mustfokkal érik be. Hosszú, száraz ősz esetén nem meglepő a magasabb relatív cukortartalom (18-20 mustfok).
Több kedvező tulajdonsága miatt a nemesítők keresztezéses nemesítésben szülőként használják fel.
 

A bor

 
Általában reduktív eljárással, üde, gyümölcsös, lágy savakkal rendelkező, zamatos fehérbort készítenek belőle. Illatában rezeda (édes, ambrózia illat) fedezhető fel. 
Dimenzió Borászat – Regős 2007 ( Kövidinka, félédes minőségi bor)
Font – Kövidinka 2010 ( száraz minőségi bor)
Galántai Családi Pincészet – Kövidinka 2010 (száraz minőségi bor)
Gedeon Pincészet – Kövidinka 2009 ( száraz minőségi bor)
 
Kívánom mindenkinek, hogy találja meg azokat a kellemes illatokat és ízeket a Kövidinkában, amikhez nekem szerencsém volt. Soha ne feledjük, hogy a Kövidinka Hungaricum és nem szabad engedni, hogy a feledésbe merüljön.
 
A cikket a fenn említett barátomnak ajánlanám, mert Ő segített abban, hogy nem adtam fel.
 

További ajánlataink

Ringo Starr, a legendás Beatles egykori dobosa június 28-án... »
Mielőtt belekezdenék, szeretném leszögezni, hogy a Darren Shan í... »
Bemutatták hétfőn XVI. Benedek Twitter-fiókját a Vatiká... »
Úgy tűnik, sokunk legtitkosabb vágyainak egyike valósságg... »