Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Egy egészséges emberen tízezer mikroorganizmus faj él

Először azonosították amerikai kutatók, hogy normális körülmények között hány mikroorganizmus faj él egy egészséges ember testén.

A Nature tudományos magazin legfrissebb számában és a nyílt hozzáférésű Public Library of Science című tudományos folyóiratban tették közzé azokat a tanulmányokat, amelyek az emberi mikrobiom "népszámlálási" eredményét ismertetik. Ezek szerint az emberrel több mint 10 ezer mikrobafaj él együtt, amelyeknek összesen 8 millió génje van.

Az emberi mikrobiom feltérképezése segíthet abban, hogy a normálisan jelen lévő csírákat meg lehessen különböztetni azoktól, amelyek betegséget okoznak.

Eric Green, az Egyesült Államok Humán Genom Kutatóintézetének igazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy keveset tudunk a testünk különböző részein velünk élő "lakókról", mert bonyolult, ha nem lehetetlen tenyészteni az ott található mikroorganizmusok többségét. A költséghatékony DNS-szekvenáló technikák megjelenése azonban most már lehetővé teszi, hogy tenyésztés nélkül, közvetlenül az emberi testről vett mintákat elemezzék, és a bennük lévő mikroorganizmusokat azonosítsák.

Az öt éven át lefolytatott vizsgálatsorba összesen 240 egészséges felnőttet vontak be Houstonban és St. Louisban. A férfi önkéntesek testének 15 helyéről vettek mintákat, a nőktől pedig 18 helyről, a mintavételi helyek között volt a szájüreg, bőr, orr, hüvely és a bél alsó szakasza.

Összesen több mint 10 ezer mikrobafajt azonosítottak a kutatók, akik azt is kiszámolták, hogy minden egyes emberi testi sejtre tíz baktériumsejt jut. Egy 75 kilogramm testtömegű felnőtt 0,75-2,25 kilogramm baktériummal él együtt - tette hozzá Green.

A nagyjából 22 ezer emberi génhez képest a velünk élő mikrobáknak összességében mintegy 8 millió génje van, "amelyek alapvető szerepet töltenek be fejlődésünkben és egészségünkben" - magyarázta Bruce Birren, az MIT és a Harvard Broad Intézetének munkatársa.

Érdekes módon a test különböző pontjairól azonosított baktériumok jelentősen eltértek egymástól, a fajok legnagyobb sokféleségét a bőrön találták. Személyről személyre is nagy eltérést mutattak a mikroorganizmusok, ami arra utal, hogy az embereknek saját, egyedi "mikrobiális bélyegük" lehet. "Nem ugyanazok a baktériumok vannak bennünk, bár úgy tűnik, hogy ugyanazokra a feladatokra szerveződnek" - idézte Birrent a HealthDay című ismeretterjesztő portál (www.healthday.com).

Megerősítette a kutatás azt a korábbi feltételezést is, hogy az egészséges emberekkel is élnek együtt ártalmas baktériumok bizonyos mennyiségben. A következő feladat annak megismerése, hogy mikor és miként válnak veszélyessé, és okoznak betegséget.

Next post

Genetikai kapcsolat lehet az Alzheimer-kór és a cukorbetegség között

Read More »