Az emberek azért megosztottak a globális éghajlatváltozással kapcsolatban, mert nem értik a mögötte lévő tudományt? Ha az amerikaiak több alapvető ismerettel rendelkeznének, és jobban megértenék a szakmai érvelést, a nyilvánosság véleménye megegyezne a tudományos konszenzussal?
Egy a Nature Climate Change internetes oldalán megjelent tanulmány szerint mindkét kérdésre NEM a válasz. Ahogy a közösség tagjai egyre műveltebbek lesznek az egymással szembehelyezkedő kulturális csoportok közötti szakadék még jobban kitágul a klímaváltozás veszélyeit illetően.
A Yale Law School-on futó Cultural Cognition Project-hez is kapcsoló kutatók által végzett tanulmány elkészítését az NFS (National Science Foundation) támogatta. Egy 1500-as, az USA állampolgárait reprezentáló személyekből álló mintát elemeztek.
A kutatás két hipotézist vizsgált meg alaposan. Az egyik a klímaváltozással kapcsolatos politikai vitát a közösség behatárolt tudományos felfogóképességének tulajdonította. A másik egymással ellenkező kulturális értékeknek. Az eredmények az utóbbit igazolták.
A „Cultural cognition” vagyis kulturális megismerés fogalma azt a folyamatot írja le, amikor egyének egy csoportjának változik egy-egy társadalmi kockázattal kapcsolatban a felfogása. Az emberek gondolkodásának azon öntudatlan tendenciájára utal, mely során hajlamosak a kockázatokat érintő bizonyítékokat azon értékek alapján értelmezni, amely túlsúlyban van abban a csoportban, ahová tartoznak. A kutatás eredményei megegyeznek a korábbi tanulmányok eredményeivel. Miszerint az egalitáriánus (egyenlőségre törekvő) értékeket valló személyek élesen szembehelyezkednek a jóval individualisztikusabb nézetekkel bíró egyénekkel a nukleáris energiát, a fegyvertartást és az iskolás lányok HPV-vakkcinával történő beoltását illetően.
A kutatók az NFS által összeállított tesztekkel mérték a résztvevők tudományos műveltségét. Emellett a matematikai tudást illetve a kvantitatív információk értelmezésével kapcsolatos képességeiket is vizsgálták.
Gyakorlatilag a társadalom „átlagos” tagjai az alapján fogadják el, vagy vetik el a vitás kérdésekkel kapcsolatos tudományos információkat, hogy erősítik-e, vagy gyengítik a hasonló értékeket valló társaikhoz való kötődésüket. Érdekes, hogy a közösség tagjai között a nagyobb tudományos felfogóképesség éppen hogy elősegíti a bizonyítékok a csoport szempontjából történő értelmezését.
A tanulmány alapján kijelenthető, hogy a magasabb iskolázottság nem feltétlen jelenti, azt, hogy egy adott személy képes megfelelően értelmezni a tudományos tényeket. A döntéseket, vélemények kialakulását döntően befolyásolják a társadalom különböző csoportjai által vallott értékek. Eszerint a környezetünk szinte észrevétlenül döntően befolyásolhatja értékítéleteinket. Dan Kahan, a kutatócsoport egyik tagja szerint ezt a hatást nagyon komolyan figyelembe kell venni, amikor tudományos eredményeket közölnek a közösséggel. Nem szabad megengedni, hogy a bizonyítékok elfogadását a csoport elárulásaként éljék meg a társadalom tagjai.
Nyomtatóbarát változat
Küldés e-mailben
HÍRLEVÉL
MOBIL