Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk

A címben szereplő idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással. Az informatika tudományának egyik úttörője hosszú, eredményekben gazdag pályát mondhat magáénak.

Karen Spärck Jones 1935. augusztus 26-án az angliai Huddersfield-ben született norvég anyától és angol apától. A helyi középiskola elvégzése után Cambridge-ben történelmet és filozófiát hallgat. Tanulmányai befejezése után rövid ideig tanít, de ez nem igazán köti le.

1956-ban a Cambridge Language Research Unit-ban kap kutatói állást és lehetőséget doktori értekezésének elkészítéséhez. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Roger Needham-al, aki a matematikai (később számítógép) laboratórium doktorandusza.

Karen 1964-ben sikeresen megvédi doktori disszertációját, és elnyeri a Newnham College hároméves, információkeresési témájú kutatói ösztöndíját. Ennek sikeres befejezése után a Royal Society ötéves, tekintélyes ösztöndíját kapja meg. 1973-ban tudományos tanácsadó lesz, és a British Library részére végez kutatásokat, 1983-ban a General Electric Company-tól kap ötéves kutatói megbizatást.

Tovább a teljes cikkre...

Next post

A közösség klímaváltozást érintő apátiája nem függ a tudományos műveltség mértékétől

Read More »