Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Embert formáló hettita szobrot fedeztek fel Törökországban

Hatalmas embert formáló szobrot fedezett fel a Tayinat Archaeological Project nevű nemzetközi kutatócsoport Törökország délkeleti részén. A szobor mellett egy félkör alakú oszlopot is találtak. A leletek a Kunulua fellegvár monumentális kapujának részei voltak a Patina újhettita királyságban.

Hettita szoborAz újonnan felfedezett szobrok betekintést engednek a vaskori kultúrák művészetébe. A szobor épen maradt fej és törzs része mintegy 1,5 méter nagyságú, amiből arra következtetnek, hogy teljes mérete elérhette a 3,5-4 métert is. Szemeit fehér és fekete kövekből készítették, arcán szakáll található, a haja pedig jól kimunkált fürtök sorozata.

Karjain oroszlánfejjel díszített karkötők vannak. Bal kezében búzakalászt, míg a jobban egy lándzsát tart. Mellkasán félhold alakú ékszer díszeleg. A hátán található írás Suppiluliuma királyt dicsőíti, aki III. Shalmaneser asszír király támadását verte vissza időszámításunk előtt 858-ban.

A szobor mellett fellelt oszlop kb. 1 méter magas és 90 cm átmérőjű, szárnyas bika és szfinx alakokat faragtak rá.

Az újhettita művészetekben folytatódott a bronzkori hagyomány, melyben a királynak, mint az Isten által kijelölt gondviselőnek szimbolikus szerepe volt, ahogyan a városok előtt felépített kapuknak is. A feltárt szobrok a városba vezető Tayinat kaput őrizték. Kunulua városának kapuja valószínűleg az i.e. 738-as asszír támadás során semmisült meg.

Next post

London, 6. nap – Joó Abigél példát mutatott mindenkinek

Read More »