Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

Módosíthatják az előadóművészeti törvényt

Nyomtatóbarát változatKüldés E-mailben

Talán már a nyár elején a parlament elé kerülhet az előadóművészeti törvény módosítása - mondta az MTI-nek Márta István, az Új Színház igazgatója, a Fővárosi Színigazgatók Egyesületének alelnöke, aki szerint a javaslat a minőséget szeretné majd az előtérbe helyezni az állami támogatások megállapításánál. Az új elképzelés szerint a színházi, zenei és táncos előadóművészeti szervezeteket nem hat kategóriába, hanem három nyilvántartási csoportba - a nemzeti, a kiemelt, illetve a pályázati úton támogatottakba - sorolnák. Az eddigi gyakorlatban alkalmazott normatív támogatás a jövőben csak az első két csoportra vonatkozna.

A kritériumokat a törvény tartalmazná, a döntéseket ezek alapján a miniszter hozná a három-öt taggal működő tánc-, színház- és zeneművészeti bizottság, és a huszonkét tagból álló - négy évre kinevezett - Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács javaslatára.

 

Ez a szakma által delegált grémium határozná meg többek között az ágazatokat érintő súly- és arányszámokat, szakmai preferenciákat, kritériumokat - mondta Márta István.

 

A módosított törvény a független színházaknak - a mostanitól eltérően - bizonytalanságot jelentene, ugyanakkor lehetőséget teremtene arra, hogy a kiemelkedő és magas színvonalon működő társulatok több évre pályázzanak, és ezzel stabilabbá tegyék helyzetüket.

 

Van olyan elképzelés is, hogy a vidéki színházak, vagy a több tagozattal rendelkezőek a nemzeti kategóriába kerüljenek, például ennél a kérdésnél is a bizottságok és a tanács javaslata lehet irányadó.

 

Márta István szerint a törvény - a várható önkormányzati törvénymódosítással harmonizálva - garanciát adhat arra, hogy a szervezet fenntartója művészeti, tartalmi kérdésekbe ne avatkozhasson bele.

 

Kitért arra, hogy a szakmai szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy semmi ne veszélyeztesse az előadóművészeti törvény fontos eredményének számító társaságiadó-kedvezményt, amely az előadóművészeti szervezeteket támogató cégek adományai alapján az előző évben összesen 6,5 milliárd forint plusz bevételt jelentett a színházaknak, zenekaroknak, kórusoknak.

 

Márta István elmondta: többek között a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Teátrumi Társaság, a Fővárosi Színigazgatók Egyesülete, a MASZK Országos Színészegyesület, valamint a független színházak képviselőjének részvételével lezajlott szakmai konzultációk után kialakult bizonyos fokú konszenzus, de vannak még elsimításra váró vitás kérdések, például a független vagy alternatív színházak támogatási feltételével kapcsolatosan. Ezen a területen is, mint a pályázati úton támogatandó szervezetek esetében, egy szakmai konszenzuson alapuló - most hiányzó - minőségbiztosítási rendszert alakíthatnak ki. Megjegyezte: továbbra is vita tárgya, miként lehet a szubjektív és objektív döntéseket optimálisan egyensúlyozni.

 

Az egyeztetések, a részletek kidolgozása - például a bizottsági feladatok, a tagválasztási mód meghatározása - a módosítás befogadása után tovább folytatódik - fűzte hozzá Márta István, aki elmondta azt is, hogy tudomása szerint a módosítás elfogadása esetén az új finanszírozási rendszert várhatóan csak a 2013. évi támogatások kapcsán alkalmazzák.

 

A javaslatot L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke mint egyéni képviselői indítványt terjeszti be még június folyamán.

További ajánlataink

A nőnap eredetileg nem egy csokor hóvirágról szólt ... s nem... »
A múlt nyáron bekövetkezett hatalmas pakisztáni árad... »
A hótorlasz majdnem a derekunkig ért, és a szél kegyetlen... »
Nem kifejezetten nézőcsalogató manapság, ha egy produkció mozg... »