Technika, tudás, szerencse

A fotográfia tudomány. A fényképezés hobby, megélhetés, vagy éppen önmegvalósítás. Akármelyiket is vesszük figyelembe, olyan cselekedetről van szó, amely élvezetet nyújt. Nehéz elképzelni, hogy a fotózás erőltetett tevékenység lenne a fényképet készítő számára. Az alany, mint modell, már lehet kényelmetlen helyzetben, lásd igazolványkép a fogházban, vagy éppen a halálba hajszoló lesifotósok "áldozatai". Mindezek ellenére ez a tudományág a hétköznapi, vagy éppen a csodákkal teli pillanatok megörökítésének eszköze.

Akár gondolatilag, akár nyíltan, de a legtöbbször felmerülő kérdés mindig az, hogy miként tudunk maradandót alkotni, miként tudunk egyedi képet készíteni? Hihetetlen, de a kezdőt, a haladó laikust, vagy éppen a profi fotográfust is az említett, már majdnem fotó-filozófiai problémának számító kérdés foglalkoztatja. A "jó fotó" definíciója nem létezik, csak maximum a technikailag "helyesen" elkészített fényképé. Akár jártas, akár tanuló még az illető a fotográfia útvesztőiben, végigmegy egy úton, amelyben személyenként rendkívül sok a közös vonás. Gondolkodnak, meditálnak, vagy egyesek akár megrögzötten "kutatják" a titkot a mindent felülmúló alkotás megvalósításához. Technika, tudás, vagy szerencse kérdése mindez?

Legyen a feladat: egyedit, maradandót, híreset alkotni! Elsőre nem tűnik nehéznek, mert minden fénykép egyedi. A maradandó és a híres jelzőket kiérdemelni már olümposzi magasságokat jelent. Mi földi halandók, elég, ha csak az egyediségnél maradunk. De mitől egyedi? Mert botrányos? Felkavaró? Harsogó? Giccses? Kellemes? Megnyugtató? Nehéz eldönteni. Mindenki mást lát benne, eltérően értelmezi, különböző gyerekkori emóciókat idéz fel benne, egyszóval szubjektív. Furcsa, de még csak modern technika sem kell egy különleges fotó elkészítéséhez, lásd lyukkamera. Ahhoz, hogy maradandót alkossunk, még csak tudás sem kell, lásd az ikertornyok elleni támadások fotóinak többségét. A szerencse nem elégséges, de legtöbbször szükséges feltétel, pl. amikor egy golflabda eltalált egy galambot. Természetesen ha jó fényképezőgépünk és objektívünk van, ha tudjuk is használni őket, ismerjük a kép komponálásának trükkjeit, valamint szembejön velünk a szerencse és időben felismerjük, nagyon megnőhet az esélye egy valóban különleges fénykép készítésének.

A technikában törekedni kell a változatosságra és a fejlődésre, a tudásban a tények ismeretére és azok tudatos alkalmazására, a szerencsében pedig hinni kell és ébernek maradni. Ha már megvan a "trófea", az igényes utómunka se kerülje el a figyelmet! Hiába közhely a mondás, de ebben a szakaszban a legjobb tanács: "a kevesebb néha több". A töretlen kitartás és a letisztult lelkesedés a jó fotográfus ismérve.