Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.

Kapcsolatfelvételi űrlap

5 perc fotózás

Gondolatok a portréfotózásról

A fotográfia történetében nagyon sokan fejtették ki gondolataikat, filozófiai nézetüket, technikai tanácsaikat a portréfotózással kapcsolatosan. Az emberi portréfotózás (ugyanis van állati portrézás is) egy külön irányzatot jelent a fényírás nagy halmazában, amelyet minden eddigi „nagy” fotográfus a saját arculatára alakított és teremtett meg. Mindenki másban látta e műfaj lényegét, mondanivalóját vagy éppen halhatatlanságát. Újat írni a témáról majdnem lehetetlen, de más szemszögből tekinteni rá és egyedibb módon közölni róla, mint eddig bárki, igazán csábító kihívás.

A fénykép „olvasása”

A közelmúltban egy családi esemény során kezembe akadt egy nagyon réginek látszó kartondoboz. Kíváncsian nyitottam ki, és hatalmas megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy mekkora kincsre találtam. Még a lélegzetem is elállt, csak úgy kapkodtam a levegőt a nagy eufóriában. És, hogy mit találtam?

Az aktfotózásról

Minél inkább általánosan művelt egy téma, annál nagyobb kihívás azt felülmúlni. Az aktfotózás az egyik leginkább emberközpontú művészeti stílus. A mai internetes érában, a képhalmazok dzsungelében, az emberek képzeletében durván, szinte bántó módon összemosódtak a határok a pornográf, a naturista, a glamour és a művészi aktok világa között.

Az infravörös fotózásról

Ha stílusosan szeretném kezdeni, mesterem szavait idézném: „A fény tudja a fizikát...” A fotográfiában a szentháromság az objektív, a gépváz és a fény. Ebben a sorban a legfontosabb elem a fény. A fények és árnyékok adják egy fénykép lelkét. Az infravörös (IR) fotózás egy láthatatlan fénydimenzió világát tárja fel előttünk, amelynek szépségét és titokzatosságát szeretném bemutatni.

Technika, tudás, szerencse

A fotográfia tudomány. A fényképezés hobby, megélhetés, vagy éppen önmegvalósítás. Akármelyiket is vesszük figyelembe, olyan cselekedetről van szó, amely élvezetet nyújt. Nehéz elképzelni, hogy a fotózás erőltetett tevékenység lenne a fényképet készítő számára. Az alany, mint modell, már lehet kényelmetlen helyzetben, lásd igazolványkép a fogházban, vagy éppen a halálba hajszoló lesifotósok "áldozatai". Mindezek ellenére ez a tudományág a hétköznapi, vagy éppen a csodákkal teli pillanatok megörökítésének eszköze.

Amatőrök, művészek és profik

A mai „civilizált” világunkban a legerősebb érzéki benyomásokat a vizuális ingerek jelentik. Filmek, képek és hologramok árasztják el a médiát. Amatőrök, profik és művészek gépeiből fényképek milliárdjai születnek meg évente a Földön. Aki egy kicsit is ráérez a fényképezés ízére, azonnal alkotni is akar valamit.

A fénykép ereje

A fotográfia - szép magyar nyelven a fényírás - a XXI. század egyik legáltalánosabban űzött hobbija. A gyerekektől az aggastyánokig, a teljesen amatőröktől az elismert profikig, vagy éppen művészekig bárki gyorsan és könnyedén készíthet fényképeket.

Feliratkozás 5 perc fotózás csatornájára