Bizonyára sokan látták 1997-ben Carl Sagan regénye alapján megrendezett Kapcsolat c. filmet, amelyben Ellie Arroway, alias Judie Foster megszállottan kutatja az Univerzumot, idegen élet után kutatva. Egy napon azonban a távoli Vega csillag irányából rádióüzenetet fogott, melyet a világ minden sarkából összesereglett tudósok fejtettek meg. Remény és rettegés lett úrrá mindenkin, hiszen egy intergalaktikus utazásra alkalmas jármű terve lehet áldás és átok is: jelenthet bolygóközi háborút, de egy új korszak hajnalát is.
A Kapcsolat c. fílm előtt is léteztek azonban olyan filmek, amelyben kapcsolatfelvétel történt idegen világok képviselői és a Föld lakói közöttt, elég ha csak a Star Trek First Contact c. fílmre gondolunk. A híres sci-fiben a Földet megtépázó háború után 2063. április 5.-én kerül sor a kapcsolatfelvételre. Noha a filmek már megjósolták, egyelőre csak elgondolkodhatunk azon, hogy valaha is sor kerül-e hasonló kapcsolatfelvételre?
A kérdés megihlette Marc Kaufmant tudományos újságírót is, aki a témát a Washington Postban vetette fel „Első kapcsolat” c. írásában.
Pro és kontra a kapcsolatfelvételről
A kapcsolatfelvétel lehetőségeinek legismertebb - egyben legyegyszerűbb - ellenérve az ún. Fermi paradoxon. Enrico Fermi olasz származású amerikai fizikus 1950-ben ebéd közben egy kollégájától érdeklődve a földönkívüli intelligens élettel kapcsolatban megkérdezte, hogy hol vannak az idegenek, mert még semmilyen űrszondát, űrjárművet, de még rádióforrást sem találtak? Fermi szkeptikus hozzáállását nagyon is meglehet érteni, egyrészt a korabeli Földközpontú gondolkodás, másrészt a hidegháborús időre jellemző apátia, erősen "hűtötte" a fantáziát. A kérdés, illetve a logika ettől függetlenül nagyon is jogos. A ’70-es évektől a „Csillagháborús” projekt keretében az érdeklődés azonban a Naprendszerre, majd később az Univerzumra távoli szegleteire helyeződött át, újabb lenületet adva földönkívüli életen való eszmefuttatásoknak.
A másik ellenérv az értelmes lények hiányát hangsúlyozza, eszerint ugyan létezhet élet exobolygókon, de azok valószínűleg mikropszkópikus méretűek lehetnek. Ezen a ponton ismét feltűnik a Fermi paradoxon. Való igaz, hogy idáig nem vették fel velünk a kapcsolatot idegen fajok, de ha figyelmbe vesszük, hogy a mai fejlett társadalmunkat meghatározó technológia nyomai csak 50-60 fényév távolságig juthatott el, akor az Univerzum méreteihez képest rendkívül kevés (reakció)idő állt rendelkezésre, így érthető a késlekedés.
1. ábra Művészi ábrázolás egy exobolygóról (Forrás: NASA)
Kaufman az emberi ésszel nehezen felfogható kozmológiai időtávlatokta (az Univerzum 13,7 milliárd éves) világít rá, eszeritn könnyen elképzelhető, hogy egy másik bolygón mikrobiális élet alakult ki akár 1 milliárd évvel ezelőtt, amely a földi élettel párhuzamosan fejlődhetett, vagy esetleg távoli exobolygókon a földihez hasonlóan civilizációk emelkedhettek fel és dőltek romba.
A fermi paradoxon egyszerű logikájával szemben ugyanis egy hasonlóan egyszerű logikával lehet szembemenni. Az élet kialakulásához szükséges hozzávalók egytől-egyig jelen vannak az Univerzum minden szegletén, éppen ezért valószínűtlen, hogy a bonyolultabb életformák kialakulására csak a Földön lehetett esély. Minden bizonnyal kialakulhatott élet máshol is, és logikus érvnek tűnik, hogy a földi élet bonyolultságát, illetve az eberi intelligenciát messze meghaladó fajok léteznek.
A z új exobolygókutatásoknak köszönhetően egyre bizonyosabb, hogy bolygók milliárdjai találhatóak a lakható zónában, éppen emiatt logikusnak tűnik az élet léte is valamelyiken. Semmi okunk ugyanis azt feltételezni, hogy a biológiai evolúció kizárólag csak a Földön létezik. Kaufman szerint a napi rendszerességgel felfedezett exobolygók hamarosan felpörgetik az asztrobiológia tudományterületét, ami komoly áttörést hozhat magával.
Az újságíró gondolatait rengeteg tudós osztja, a becslések, a valószínűségek - legyenek bármennyire is reprezentatívak - azonban bizonyítékok hiányában csak hipotézisek. A NASA költségvetésének lefaragása ellenére, a megfigyelési technika fejlődése miatt továbbra is van lehetőség idegen jelek észlelésére.
Ha holnap, vagy 2063. április 5.-én egy űrhajót fedeznénk fel, akkor vajon mit tennénk? Valószínűleg csodálattal és elismeréssel adóznánk előttük, ugyanakkor védekezésre is berendezkednénk. Az utóbbi megállapítást vallja a neves fizikus, Stephen Hawking is, szerinte egy technológiailag fejlettebb civilizáció ugyanis gond nélkül eltiporná a kevésbé fejlett földi civilizációt.
Nyomtatóbarát változat
Küldés e-mailben
HÍRLEVÉL
MOBIL