Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Technológia

Kender-autó

A kender, a marihuána kistestvére már viszonylagosan hosszú múltra tekint vissza az autógyártásban. Henry Ford már 1941-ben felfedte azt az autótestet, ami kizárólag természetes szálakból készült, többek közt kenderből is. 70 évvel később pedig legördülhet a futószalagról az első természetes anyagból álló elektromos bio-autó, amelyben a „bio” előtag elsősorban a kendert foglalja magába.

25%-kal hatékonyabb termoelektromos konverzió

Autók, katonai járművek, még a nagyteljesítményű erőművek is jóval hatékonyabban működhetnek a jövőben, köszönhetően egy új, az USA energiaügyi minisztériumának (DOE) Ames-i laboratóriuma (Department of Energy's Ames Laboratory) által kifejlesztett különleges ötvözetnek. A kutatók 25%-kal javították egy kulcsfontosságú kísérleti termo-elektromos anyag hatékonyságát, mellyel hőt elektromos árammá lehet alakítani.

Mennyi információval rendelkezünk?

A Science Express online tudományos folyóiratban február 10-én megjelent tanulmányukban kutatók kísérletet tettek arra, hogy felbecsüljék a világ teljes információtechnológiai kapacitását: mennyi információt képes az emberiség tárolni, továbbítani és feldolgozni?

Föld körül az első napvitorla

Nem várt szerencsés fordulatként a NASA NanoSail-D műholdja kibontotta csillogó, űrkorszaki anyagból készült vitorláit 650 km-rel a Föld felett, és – mint az első napvitorlával hajtott föld körüli műhold – történelmet írt.

Optoelektronikai áttörés: nanolézert növesztettek szilíciumlapkára

A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatóinak sikerült közvetlenül szilícium felületre nanolézereket növeszteni. Az eredmény jelentős áttörés, mely gyorsabb és sokkal hatékonyabb mikroprocesszorok, és optoelektronikai biokémiai szenzorok kifejlesztését teheti lehetővé. A kutatók a február 6-án a Nature Photonics című folyóirat online kiadásában jelentették meg cikküket.  

Láthatatlanná tevő kristály

Most először sikerült szabad szemmel is látható tárgyat láthatatlanná tenni a kutatóknak. Évek óta kísérleteznek a tudósok olyan technikával, amely a Star Trek filmek álcázó berendezéseihez, vagy Harry Potter varázsköpenyéhez hasonlóan eltüntet valamit a szemünk előtt. Egy kristály volt a megoldás kulcsa!

Emlőrák-modellezés mikrochip segítségével

 A világon a női daganatok 22%-a emlőrák, vagyis minden nyolcadik-tizenharmadik nőnek szembe kell néznie a megbetegedéssel. A fejlett országokban-Európában és az Egyesült Államokban különösen gyakori az előfordulása, az öreg kontinensen évente 220 ezer nő betegszik meg, ebből 75 Ezren életüket veszítik a tumor miatt. Hazánkban is tükrözik a számok az európai arányokat, évente körülbelül 7000 új betegséget diagnosztizálnak, amelyből mintegy 1500 eset halállal végződik. A korai stádiumban történő diagnosztizálás viszont e(zek)nnél a típus(ok)nál különösen jó túlélési esélyekkel kecsegtet, így nem meglepő módon ez a nanotechnológia egyik legkedveltebb kutatási területe. Íme a legújabb nagyszerű eredmény.

Mesterséges érnövesztés

A laboratóriumban történő szövetek, szervek növesztése egy rendkívül ígéretes új tudományterület, ám átütő sikereket még nem igazán sikerült elérni ezen a téren. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a kutatók eddig még nem tudták megoldani a növesztendő szövet megfelelő vérellátását, hiszen nem tudtak ereket, véredényeket létrehozni. Ez egy amerikai kutatócsoportnak most sikerült.

PDF helyett WWF

A WWF bemutatta új fájlformátumát, a WWF kiterjesztést, amelyet a PDF helyettesítőjeként kívánnak alkalmazni. A WWF  ugyanazt a funkciót látja el, mint a PDF, egy fontos parancsot kivéve: nem nyomtatható. Ezzel a fájlformátummal kívánja elkerülni a nemzetközi környezetvédelmi szervezet a szükségtelen papírhegyek feltornyozódását, vagy legalábbis felhívni a figyelmet arra, hogy a temérdek papírfelhasználásnak milyen környezeti következményei lehetnek.

Lehetséges anyagot és antianyagot létrehozni a „semmiből”!?

 A megfelelő körülmények között —ultra magas intenzitású lézersugár és egy 2 mérföld (~3,2 km) hosszú részecskegyorsító felhasználásával— lehetséges a semmiből anyagot illetve antianyagot létrehozni, legalábbis a Michigan-i Egyetem (University of Michigan) kutatói szerint.

Oldalak