Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességre, miközben mindez boldoggá teheti.

Bejelentkezés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Vélemény

A ciklikus és a lineáris társadalomfejlődés határmezsgyéjén – A helyzetről és a kiútról (8.)

A globalizációval az emberi társadalom több ezeréves ciklikus fejlődésének a végéhez érkeztünk. Ez a vég jelentheti a közösségi létforma szétesését, majd az emberi faj eltűnését, de jelentheti a lineáris társadalomfejlődés kezdetét is.

Guido Knopp: A Harmadik Birodalom titkai

Gondoltad volna, hogy Hitler egy aljas képmutató volt? Guido Knopp legújabb A Harmadik Birodalom titkai című történelmi könyvében ilyen és ehhez hasonló triviális tényeket is bizonyít, szerencsére olyan olvasmányos formában, hogy egy pillanatra se merek gondolni a sikerre ítélt téma, az önmagát plagizáló profithajhász könyvkiadás lehetőségére.

Akarunk mi demokráciát? - A helyzetről és a kiútról (7.)

Mottó:

A jelent be kell vallanunk!

A helyzet:

A demokrácia lelepleződött, és megbukott.

Talán elfogynak a kövek, de most még fáj

“De hát kihalunk!” – riadoznak egyre-másra a (paranoid módon már a családon belüli erőszak elleni fellépést is radikális feminista követelésnek vízionáló) patriarcha honatyák és Kossuth-díjas elvbarátaik. Igen, kihaltok, én is ebben bízom.

A nyár legőszintébb botránykönyvének szerzőjével beszélgettünk

A héten jelenik meg Jánosi-Mózes Tibor “Versenyképes munkahelyek Magyarországon friss diplomások részére, különös tekintettel a versenyszférára” c. könyve, ami reménykeltő címválasztásával sok nehézsorsú friss diplomás számára nyújthat vigaszt és adhat iránymutatást. Egyetlen probléma van vele, hogy teljesen üres. Mint a könyv fülszövegében is olvasható, a "hétköznapjaink interakcióit determináló gazdasági válságban, egyre többen gondolják úgy, hogy reálisabb karrierlehetőségek reményében célszerű külföldre menni". A szerző szerint "az emigrálók azonban nincsenek tisztában azzal, hogy Magyarország a lehetőségek földje, ahol bátran bele lehet vágni a legvadabb ötletek megvalósításába is, amit így akár papírra is lehet vetni."

A könyv kétség kívül egyedülállónak számít a hazai piacon, ami "elgondolkodtató tartalommal, félre- és mellébeszélés nélkül" kívánja segíteni a romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomás és friss diplomás munkanélkülieket. Megkerestük a szerzőt, ugyanis bele szerettünk volna látni a "láthatatlan sorok közé"...

Paradigmaváltás az államigazgatásban - közösségi állam 1. rész

“...hiába van ügyvéd, aki a törvényektől megvéd...” hangzik el a Tankcsapda “Menyország Tourist” c. dalának sorai között megbúvó gondolat, ami önmagában is rávilágít arra az általános nézetre, miszerint az állampolgárt oltalmazó törvények lassan többet ártanak, mint használnak s inkább védekezni szükséges velük szemben, mint engedni nekik...

Pártok és a hazugság társadalma - a helyzetről és a kiútról (5.)

Mottó: A jelent be kell vallani! A pártok működésére alapozott képviseleti demokráciát eredendően a társadalmi béke, mint első számú közjó biztosításának az igénye hozhatta létre. A társadalmi egyenlőtlenség azonos szintjén lévő egyének autentikus képviselőiként megjelenő pártok a politika színpadára lépve a szó fegyverével folytatták a korábbi fegyveres harcot a képviseltek érdekeinek érvényesítéséért, az állam - mint legfőbb érdekérvényesítő szervezet - feletti rendelkezési jog megszerzéséért.

A politikai döntések természetrajza a demokráciákban - a helyzetről és a kiútról (4.)

Mottó: A jelent be kell vallani! Demokráciákban a politikai döntéseket a hatalom megszerzéséért folyó vetélkedésben, versenyben, küzdelemben vagy harcban (a megfelelő szó kiválasztandó) győztes pártok, pontosabban a pártokhoz valamilyen formában kötődő választott képviselők hozzák. Miként fest "a hatalomgyakorlás napi valósága" az úgynevezett polgári demokráciákban, és mik lehetnek a válaszok a mit, a miért és a hogyan kérdésekre a politikában, mint a létezésünket alapjaiban meghatározó legmagasabb szintű döntési folyamatban? Ebben az internetes bejegyzésnek talán terjedelmes írásban adom közre a fenti kérdésekkel kapcsolatos saját meglátásaimat, amivel az olvasó figyelmét is szeretném erre témára, az egyéni és közös sorsunkat alapvetően meghatározó  politikai tevékenységre ráirányítani.

Sztereotípiák három pólusa

Imádod az ostoba előítéleteket? Élsz-halsz a néhány fős reprezentatív mintán végzett felmérésekért? Az induktív filozófiára esküszöl? Netán olyan mélyre süllyedtél mentálisan, hogy női magazinokat olvasol? Ha ezt tetézve még a politikára is fogékony vagy, barátom, a lenti listát neked készítettem, amerikai példára. Arrafelé egy (?) bátor, névtelen szerző összevetette a létező kettő politikai pólust, a republikánust és a demokratát. Mi meg büszkék lehetünk egyrészt arra, hogy nekünk három pólusunk is van, másrészt nekem hála már arra is, hogy nekünk is van hülye, semmire se jó sztereotípiánk. Nagyobb, hosszabb és vágatlan.

Bűncselekmény az is, ha a bizalmadat ellopják

Egy régi latin közmondás szerint, veled szemben elkövetett “bűncselekmény az is, ha a bizalmadat ellopják”. Találó és igen mély gondolat, mert a bizalom az embert alapjaiban meghatározza, eltűnése során önmagunkból is elvész valami. A bizalom az ember világhoz való viszonyulásának természetes karakterét, azt a szükségszerűen jóhiszemű személyt definiálja, akit azonban időről időre, szervezett keretek között kirabolnak, és amely aktusról a bűncselekmény áldozatainak hallgatniuk kell, hiszen elkövették azt a súlyos hibát, hogy bízni mertek... ami tökre ciki... pedig nem is.

Oldalak