Alaphang

Tudományban, művészetben élni és tevékenykedni, amióta az ember önmagáról gondolkodik kiváltság és misztikum, amely egyfajta beavatottság élménnyel ajándékozza meg az önmagát tudósnak vagy művésznek tartó embert. Bár e két gondolatkör szeretne elhatárolóldni a másiktól, ez természetükből fakadóan lehetetlen. A tudomány és a művészet is szeretné magát az emberiség szolgálójaként látni, pedig valójában mindkettő önmagáért van és az ember egyéni boldogságát rejti magában. Miért is? Ha az emberi boldogságnak egyetlen olyan feltétele van, amely nem helyettesíthető, ez pedig a szabadság, pontosabban a döntés szabadsága. A tudományban az ember szabadon gondolkodik, a művészetben szabadon érez. Minden másban, így a társadalmi közéletben, a vallásban, a materiális világban az ember döntései korlátozva vannak. A tudományban az ember megismerni akar, a művészetben alkotni valami mást a megismert világból. Így tudós és művész szabadon kereshet, alkothat, törekedhet a teljességere, miközben mindez boldoggá teheti.

Belépés

Kapcsolatfelvételi űrlap

Raspberry Pi: a 25 dolláros zseb-PC

 Számos olcsó barbone (~félgép) számítógép létezik, melyekkel a fejlődő világ piacait célozzák meg. A lehető legalacsonyabb árért cserébe próbálnak meg alapvető PC funkcionalitást kínálni.

Közülük talán a leghíresebb az OLPC, de a legfényűzőbb is egyúttal minőségi képernyőjének, beépített billentyűzetének és hálózati képességeinek köszönhetően. Talán túl magasra tették a lécet tervezésekor, ezzel megnövelve az árat, ami az elérhető célcsoportot rendkívüli módon beszűkítette. Hasonlóan járt a 35 dolláros indiai tábla-PC is. 

David Braben, talán a forradalmi Elite (80-as évekbeli űrhajós kereskedő szimulátor) kifejlesztéséről ismert leginkább. Ma a Raspberry Pi nevű alapítvány vezetője, melynek célja egy rendkívül minimalista apró PC kifejlesztése és elterjesztése. Oda szánják ahol még az OLPC is elérhetetlennek számít. Reményei szerint mindössze 25 $-ért forgalomba hozhatják a közeljövőben, de mindenképpen 1 éven belül. 
Nem nagyobb, mint egy méretesebb pendrive, de még így is széleskörű szolgáltatásokat nyújt. Központi egysége egy ARM11-es architektúrára épülő 700 Mhz-es processzor, melyet 128MB memória szolgál ki. USB 2.0 és HDMI csatlakozóval látták el, és SD kártya fogadására alkalmas port is található rajta. Rendelkezik egy általános célú I/O (bemeneti-kimeneti) csatlakozóval is, így kamerával vagy WiFi modullal egészíthető ki a készülék.
Az ARM egy processzortervező vállalat, amely az architektúráit más processzorgyártók számára licenszeli. A mobil készülékek piacán vezető szerepet tölt be. A legtöbb mobiltelefonban és tábla PC-ben ARM processzor dolgozik. Legnagyobb előnyük a rendkívül kis fogyasztás. 
Egy 16 GB-os SD kártyával, egy USB hub segítségével csatlakoztatott billentyűzettel és egérrel, valamint egy HDMI-n vagy kompozit porton csatlakoztatott kijelzővel teljes értékű PC-vé varázsolható. ARM kompatibilis operációs rendszert vagy programot képes futatni. A bemutatón Ubuntu 9.04 futott a mini PC-n. 
Az ötlet zseniális. Minden egyes tanulónak lehet egy saját kis hordozható számítógépe, melyet szövegszerkesztésre, programozásra használhat. Csupán egy SD kártya kell bele, mely által adathordozóként is szolgálhat. Túl szép, hogy igaz legyen?
Ha jobban belegondolunk ez gyakorlatilag egy apró hordozható kliens, melyhez csak a perifériákat kell csatlakoztatni és máris lehet rajta dolgozni. A felhasználók számára csak ezt az eszközt kell mindenképpen biztosítani. Elmaradottabb országokban a kijelzőt (monitor, de akár egy TV is lehet), beviteli eszközöket illetve az internet szolgáltatást az iskolákban tehetnék elérhetővé. Emellett akár fapados internetkávézókban is alkalmazható lenne. A drágább komponensekből mindenképpen kevesebbre lenne szükség—egy monitorhoz és a szükséges perifériákhoz többen is hozzáférhetnek. Így olcsó kitörési lehetőséget biztosíthat az emberiség legszegényebb rétegei számára. 
Az ötlet nagyszerű, de a Raspberry Pi csapatának még bizonyítania kell, hogy valóban képes-e ilyen olcsón legyártani a kis PC-t. Szerencsére egyáltalán nem tűnik megvalósíthatatlannak a terv. Már csak azon múlik az ötlet megvalósíthatósága, hogy sikerül-e felhívni a döntéshozók, lehetséges támogatók figyelmét. Sajnos weboldaluk még elég fapados.
Az alábbi videóban Braben bemutatja az első prototípusok egyikét.
 

Next post

Közös harci egysége lesz a 4 visegrádi országnak

Read More »

Hozzászólások

Az elképzelés tetszetős, remélhetőleg eljut a célközönséghez, és azok hasznát tudják venni majd! Már a cikk forrása is rosszul nevezi meg az operációs rendszert. Olyan nincs, hogy Ubuntu 9! Ahogy a Wikipédián is látható, a verziószám jelen esetben a "9.04". LTS kiadásból lehet alverzió, pl.: 10.04.1. Üdv: Mijo

By Anonymous (nem ellenőrzött)

Igen! Átsiklottam felette. Köszönöm az észrevételt!
Egy kis keresés után rátaláltam erre. Itt a 9.04-es verziót említik.
 

By bellakg